IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1917

1. Kelecsényi János dr.

fel a szép és művészetnek ott megnyilvánuló ellentétében a tények és értékek világának nagy ellentétét, mint előképét az egész nor­mativ esztétikának. Egy normativ esztétika alapvető elveit maga is megírta. Ez a könyve bizonyítja, hogy bár olyan rövid ideig élt, munkássága még sem volt csak Ígéret, hanem már elindulás előre meghatáro­zott úton, amelyet sajnos, nem járhatott végig. Az esztétika alap­vető elveinek megírásánál az ő szellemét is Kant termékenyítette meg, akinek filozófiájához a XIX. századnak természettudományi alapon álló, csupán részletigazáágokat adó, kísérleti módszere és úlzott pszichologizmusa után sóvárogva tér vissza életben, művé­szetben, tudományban a magasabb egység után vágyó modern lélek. Ha ehhez még hozzávesszük a Szabad Lyceumban tartott elő­adásait, nagyjában előttünk áll egész munkássága, melynek koro­nája tanítói működése volt. Tanítványai eleven kulturerőként viszik magukkal hatását s az ő emlékükben is úgy fog élni egy életen át, ahogy a veszteség fájdalmas érzésével a miénkben: mint a megértő tudás és derűs intelligencia megtestesülése.

Next

/
Thumbnails
Contents