IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912

I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete

18

történelem felfogásában az uralkodó nézőpontnak lennie,, mert mit használ, ha a teremtés bölcsességét csodáljuk az értelmetlen lényekben s a történet maga a legfőbb bölcsesség nagy színterének része, megoldatlan kérdés marad, melynek megoldását egy más világban keressük.

A történet philosophiájára vonatkozólag találkozunk: néhány reflekxióval Kantnak Herder müvéről írt kritikájában is Recensen von J. G. Herder’s Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit. Allgemeine Literaturzeitung 1785 Jena. A három bírálat közül az elsőben Herder művének első részét vizsgálja. Mindjárt bevezető- leg dicséri a szerző egyetemes irányú szellemét; hogy a tudomány annyi tanítását egyesíteni s asszimilálni tudja magában, s mások szellemét, is. tudja táplálni vele. A történet philosophiájápál Hn$m a .fogalmak meghatározásának logikai pontosságában, az - alaptételek gondos megkülönböztetésében .. és szemelőtt tartásában nyilatkozik, nála a történet pbilosophiája gyors/ sokat átfogó pillantás, jelentős képessege van analógiák föltalálásában, érzelmeivel át tudja hatni tárgyát —.ez mindig inkább föltalálható nála, mint aJii-deg ítélő .képesség.

Ezután pontos tartalmi • Átnézéséi nyújtja a mű első részének. Megállapítja e rész legfőbb eszméjét: az ember feljes kifejlődése egy magasabb létre, a természet fejlődéstől vett analógiák alapján. Igen, de a természetben különböző lényekben nyilatkoznak meg a fejlődés különböző fokai, az ember pedig mint ugyanazon egyed halad át azokon.

Herder fölvesz az organizációra ható bizonyos szellemi láthatatlan erőket és ezzel magyaráz. Ez nem egyéb mint azt, amit az ember nem ért, olyasmivel magyarázni, amit még kevésbbé ért. Herder a tapasztalat világából sokszor eltéved a költészet és olykor a dogmatikus metafizika területére, bárhogy tiltakozik is ez utóbbi ellen. A tisztán spekulativ és tapasztalatilag semmiképen sem igazolható philosophiához tartozik az organikus erő egységének, s ezen erő maga-magát kialakító voltának eszméi.