IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
11 Részlet-problémái közül legérdekesebb a fejlődés, a lélek és az univerzalizmus problémái. Eugen Kühnemann1) illúzióanak nevezi azt a gondolatot, hogy Herder a történetphil. alapítója,különösen a fejlődés felfogás szempontjából. „A fejlődés felfogás tudományos megalapítása szempontjából — úgymond — nem kevesebb hiányzik Herdernél, mint minden, ami ehhez kell.“ * 2) Ez az ítélet nagyon relativ kérdés először is mit ért Kühnemann tudományos megállapításon? Ha talán ezt a legexaktabb értelemben veszi: akkor kérdéses, hogy ma is lehet-e szó tudományos értelemben vett megállapításról? Ha a modern fejlődésfelfogásos gondolat helyes értelmét abban keressük és abban is találjuk, hogy a történeti életnek van valami célja, ami felé fotyton tökéletesedve halad: akkor Herdernek joga van e gondolat első szerzői jogára. Ha pedig természettudományosán fogjuk föl kizárólag a fejlődést: akkor történet- filozófiailag nincs miről beszélnünk, s a szellemi élet területei összekapcsolhaílanúl mások. Herder lélekeszméje nem könnyen érthető. Visszautasítja a materialismus felfogását — itt persze nem valami szigorúan determinált tankönyvi fogalomra gondolunk, hanem arra a jelentős történetileg kialakult világfelfogásra, amelynek kifejlődését és a philisophia történetében oly fontos szerepét Friedrich Albert Lange klasszikusan fejezte ki nagy művében — Herder lélekeszméje korántsem e világfelfogás terméke; azonban a substanciális lélekfelfogástól szintén távol van. A lélek erő az ő philisophiájában. Nem azonosítja az organizmussal, vagy ennek functiójával, ellenkezőleg, lélekeszméje principium jelentőségű, amely formája és átszellemiti az organikus anyagot, mindazonáltal a többi erőhöz hasonló, csakhogy magasabb szférában működik, bonyolultabb és finomabb lényegében az élet legrejtettebb mélységének kitarthatatlan elme. Úgy működik a testben, 1) Preussischer Jahrbücher 1894. 7. H. 342. Abt. 2) 3580.
