VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1918-1919

VII. Statisztikai kimutatások

23 Kidolgozta jeles eredménnyel 1, jó eredménnyel 2, elégtelen ered­ménnyel 1 tanuló. A mennyiségtanból: 1. Melyik az a háromtagú számtani sor, ame­lyiknél az 1. és 2. tag négyzetének összege 689, a 2. és 3. tag négyzetének összege 929 ? — 2. Egyenlő felszinű egyenes körhengerek közül melyiknek van a legnagyobb köbtartalma? Kidolgozta jeles eredménnyel 1, jó eredménnyel 1, elégséges ered­ménnyel 2 tanuló. Az írásbeli vizsgálat alapján szóbeli érettségi vizsgálatra bocsátta­tott 54 tanuló, az írásbeli vizsgálatnak egy év múlva való ismétlésére utasíttatott 2 tanuló, az 1883. évi XXX. törvénycikk 27. §-a értelmében érettségi vizsgálatra többé nem bocsátható 2 tanuló, csempészet miatt visszavettetett 1 tanuló; betegsége miatt a szóbeli vizsgálat előtt vissza­lépett 1 tanuló. A szóbeli érettségi vizsgálat két csoportban június hó 22—25. nap­jain tartatott meg. Az AJ csoportban dr. Császár Elemér, pozsonyi egyet, tanár, a B) csoportban Sajó Sándor, X. kér. áll. főgimn. igazgató elnökölt. Jelesen érettek: Lakos Zoltán, Márkus György, Roth Pál, Zellner Pál. — Péch Zoltán, Serény Károly, Szivek József. Jól érettek: Boda Ferenc, Rácz László, Reicher Bernát, Szedő László, Takács György. — Czeisel Jenő, Heisler József, Keleti László, Schwarcz György, Szép Imre. Érettek: Győrt! László, Handler Ferenc, Imre Gábor, Marmorstein László, Marton Ferenc, Neumann Tibor, Schiffer László. — Balázs Aladár, Eisler István, Koncz József, König Jenő, Lányi Jenő, Marczali Hugó, Ungár János, Vágó Elemér és Újhelyi Sándor. A latin nyelv- és irodalomból érett a két reáliskolai érettségi vizsgá­latot tett tanuló. A görög nyelv és irodalomból érettnek nyilváníttatott mind a 14 jellölt. Javító érettségi vizsgálatra utasíttatott 11, a vizsgálatnak egy év múlva való teljes megismétlésére pedig 9 tanuló. VII. Statisztikai kimutatások. A tanulók száma. A rendes tanulók száma az iskolai év elején 907 volt, az iskolai év végén 781. Az utóbbiak, tehát a vizsgálatot tett és osztályzatot nyert rendes tanulók, osztályok szerint a következőképen oszlottak meg: I. a.: 52, I. b.: 50, II. a.: 51, II. b.: 52, III. a.: 65, III. b.: 66, IV. a.: 57, IV. b.: 69, V. a.: 36, V. b.: 46, VI. a.: 40, VI. b.: 43, VII. a.: 48, VII. b.: 47, VIII. a.: 28, VIII. b.: 31. Tizenhat osztályban 781 tanuló. A tanulók vallása. Róm. kath. 340, gör. kath. 5, ref. 44, ev. 17, izr. 375. Százalékban: róm. kath. 4394 °/o, gör. kath. 094%, ref. 593%, ev. 2T7 %, izr. 4892 %. A tanulók anyanyelve. Magyar 772, német 5, tót 1, szerb 1, hor- vát 1, orosz 1. Százalékban: magyar 98‘84 °/o, német 0’64 °/o, tót 0T3 9/o, szerb 0T3%, horvát 0T3 9/o, orosz 0T3 °/o. A tanulók nyelvismerete. Csak magyarul beszél 632, más nyelven is beszél 149. Az utóbbiak közül: németül 137, tótul 15, szerbül 6, horvá­tul 2, oláhul 4. Százalékban: csak magyarul beszél 80 92 °/o, más nyelven is beszél 1998°/o, az utóbbiak közül: németül 1791 °/o, tótul 192%, szer­bül 0-77°/o, horvátul 0 25 °/o, oláhul 090 °/o. A tanulók születésének helye. Budapesti 659, vidéki 117, horvát­

Next

/
Thumbnails
Contents