VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1917
II. Iskolánk és a háború
II. ISKOLÁNK ÉS A HÁBORÚ. Negyedik közlemény. Ha visszapillantunk a lefolyt tanév eseményeire, két örvendetes mozzanat bontakozik ki előttünk a maga rendkívüli jelentőségével: a béke derengése és a saját épületünkbe való visszatérés. Mindkettőért méltán adózunk hálával a Grandviselésrifek. Az első országos ügy, az egész magyar ifjúságot, az egész magyar hazát érinti. A másik csak a mi intézetünk ügye, de nekünk szintén fontos és életbevágó. Az 1918. év eleje hozta meg intézetünknek azt a várva várt időpontot, midőn újra bevonulhattunk saját épületünkbe, ahol az ifjúság létszámához mért tágas, szép helyiségék fogadtak bennünket. A hadvezetőség az épületünkben elhelyezett, honvéd hadikórházat teljes fölszerelésével együtt az olaszországi harcok színteréhez közelebb eső állomáshelyle szállíttatta át. A betegeket még karácsony előtt szétosztották más kórházak között, így a tanéi' második felében saját otthonunkba visszatérhettünk a délelőtti tanításra, amely körülmény minden esetre javulást eredményezett az ifjúság tanulmányi előmenetelében. Megmaradtak azonban továbbra is a nagyon érezhető tanárhiány, a korlátozott óraszámmal való tanítás és a többi, háborús viszonyainkból az iskolára , a szülői házra és a társada lomra zúduló bajok, amelyek niég mindig rendkívül kedvezőtlenül befolyásolják az iskola nevelő munkáját. Mindezekről a következőkben számolunk be. I. Az intézeti épület. Iskolánk karácsonyig még a f. tanévben is immár a negyedik tanévben idegen intézetben kényszerült megoldani a rá váró feladatot. Az új tanév szervező munkálatai a nagyin, min. 14,114/1917. sz. rendelet értelmében a szabályszerű időben, augusztus végén és szeptember elején megtörténtek még az evangélikus főgimnázium helyiségeiben. De a tanítást a VII. kér. Barcsay-utcai főgimnáziumban kezdtük meg szeptember 6-án. A nagvm. minisztérium ugyanis még a nagy szünidő folyamán a 101,426/ — 1917. sz. alatt kelt rendelettel, — hogy intézetünk is végre a méltányosság elve alapján a délelőtti tanítás jótéteményében részesüljön — a Barcsay- utcai főgimnázium épületét jelölte volt ki számunkra. Alig ötnapos ott tartózkodásunk után az igazgató rövid úton élő szóval nyert értesítést a miniszter úr azon elhatározásáról, hogy komoly méltánylást igénylő
