VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1913
I. Gróf Thurzó Imre wittenbergi utazása 1615-ben
szomszédos hasonnevű vár már cseh birtok volt. Az éjszakát cseh földön, Deutsch-Brodban töltötte. Július 17-én késlekedés nélkül folytatta útját Jenikaun át Caslau-ba, ahol a hires huszita vezér, a vak Ziska sírját és fegyvereit tekintette meg, majd Kolinban pihent. Másnap Böhmischbrodon és Auwal-on át Prágába ért s a külvárosban szállott meg. Mivel Prága építészeti emlékei érdekelték s császári székhely is volt, elhatározta, hogy gondosan megtekinti látnivalóit. Segítségére voltak Henkel Lázár és Ferenczffy Lőrinc udvari ágensek. Július 19-én tehát először atyjának a királyhoz írt ajánlólevelét mutatta be a császári főkomornyiknak, br. Meggaui Helfrid Lénárt belső titkos tanácsosnak, s első sorban az evangélikus templomokat nézte meg s főleg Ö-Prágában az Üdvözítőről nevezett templom ragadta meg áhitatos lelkét. De megnézte ugyanott a hídhoz közel fekvő jezsuita templomot is. Az óvárosból a Moldva hídján át tért haza ebédre, s megcsodálta a csupa négyszögletű kőből alkotott művészi és hatalmas hidat. Délután a királyi várba ment. Elsőnek Szent Vitus gyönyörű egyháza tűnt szemébe művészi faragványaival és ékes oltáraival. Benne volt a királyi kápolna, hatalmas jaspissal és egyéb drágakövekkel gazdagon ékesítve. Itt őrizték a cseh koronát is. A templomban voltak a cseh királyok sírboltjai és Salamon zsidó király gyertyatartója. Nem kerülte el figyelmét az ú. n. palota híres csarnoka, remek arany és ezüst mívei és exotikus becses vadászeszközei. A peres felek tolongó sokasága s a fényes öltözetű előkelők tarkították a képet. Majd a királyi mulatóhelyet s ennek állatkertjét tekintette meg. Jókora oroszlánt, leopárdot, tigrist, pézsmamacskát, indiai varjút, tengeri ludakat és másféle madarakat látott. Szállására térve a látottakat újra átgondolta és leikébe véste. Bár a város kiválósága, az udvar fénye, a járó-kelő hercegek és bárók sokasága s az itteni élet újsága még továbbra is foglalkoztatta volna tudásvágyát, de az új fuvaros sürgetésére júl. 2ü-án kocsija Volkon át már Leitmeritzet járta. Másnap hajón folytatta útját. Könnyen telt útja az Elbén. Délben már Aussigon volt, majd elhagyva Csehországot, estére Meissen területére, Herrnskretschenbe ért. 22-én a meredek hegyen emelkedő, erős Königstein várát, majd Pirnát pillantotta meg. Pillnitznál kikötöttek és a szász választófejedelem kincstárnokának, Loos Joachimnak a várában és kertjében gyönyörködött. Az napi útjok Drezdában ért véget s az új városban, az Arany gyűrű fogadóban szállott meg. ó és Új-Drezdát az Elbe s hatalmas, bár a prágainál kisebb