VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
5 országból került Páriába, ezért az új elemet polonium-nak nevezték el. Nem sokkal utóbb ugyancsak a joachimsthali szurokércben még egy új elemet találtak, mely sugárzásának erősségével az összes többi anyagot sokszorosan felülmúlja, ez a rádium. Néhány tonna szurokércet kellett feldolgozniok, míg egy milligramm rádiumot nyertek. Ha még meggondoljuk, hogy ehhez a hosszú munkához a legnagyobb szakértelem és a leggondosabb lelkiismeretesség kell, könnyen megérthetjük a rádium óriási nagy árát. Mikor két évvel ezelőtt Anglia az osztrák kormánnyal egy gramm rádium szállításában egyezett meg, 400,000 koronában állapították meg az árát. Kisebb mennyiségben aránylag még drágább. 1 milligramm rádium 500 koronánál is többe kerül, de ez az ár a nagy kereslet miatt még folyton emelkedik. Mindössze is csak kevés rádiumot sikerült eddig előállítani. Curiené1 10' grammra becsüli az egész világon jelenleg használatban lévő rádium mennyiségét. A rádium sugarai is hatnak a fényképező lemezre. De, hogy a megfeketítést észrevegyük, ahhoz nem kell, hogy a sugarak 10—14 napig érjék a lemezt, mint az uránnál, mert a rádium sugárzása körülbelül kétezerszer erősebb az uránénál. Elég, ha a lemez néhány másodpercig van a rádium közelében. A 2. ábrán látható kép SoDDY-tól, a rádium-vizsgálatok terén kiváló angol fizikustól ered. Vékony üvegcsőbe néhány milligramm rádiumot tett, a csővel mint íróeszközzel a fényképező lemezre a «Radium» szót rajzolta. Előhívás után a rajz vonalai világosan feltűntek. Az a rövid idő, mialatt a cső a lemez egy helyén maradt, elég volt a meg- feketítésre. Ha most azt kérdezné valaki, milyen az a rádium, melyből önként ilyen erős sugárzás indul ki, erre egészen határozott feleletet sokáig nem kaphatott volna. A rádiumot ugyanis tisztán a sok erőfeszítés ellenére sem sikerült előállítani. Csak a rádiumnak chlórral vagy brómmal való vegyületeit, a rádiumchloridot és rádiumbromidot ismertük. Ezek rádiumsók, melyeket felbontani nem tudtunk. Ezen sók vegyi tulajdonságaiból arra következtethetünk, hogy a rádium az eddig ismert anyagok közül a báriummal rokon természetű, tehát az ú. n. alkalikus föld2. ábra. 1 Journal de physique, 1912 okt.. 795. lap.
