VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

37

bontó hatását állapította meg. Ramsay és Soddy megfigyelései szerint 1 gramm rádiumbromid hatása alatt a vízből naponta 10 cm3 gáz íéjlődik.

De a rádioaktiv sugarak szilárd testekbe is behatolnak és ezekben is idéznek elő változást. Curie-ék észrevették, hogy az üveg gyengébb rádioaktiv sugarak hatása alatt ibolyaszínű lesz, erősebb sugarak pedig sárgára festik. Rutherford 1 üvegcsőben rádium-emanációt zárt el és néhány hónapig a csövet magára hagyta. Az üvegcső belülről egész hosszában vereses réteggel volt bevonva. E színes réteget a színtelenül maradt üvegtől éles határ választotta el. Már ez is arra utal, hogy az a-sugarak hatásával állunk szemben. Ezeknek t. i. pontosan ismert hatástávolságuk van, melynek végén hirtelen eltűnnek. A ß-sugarak esetében a határvonal a két réteg között elmosódott volna. A megfestett üveg vastagsága 0-039 mm volt. Az emanáció és bomlástermékei közül legnagyobb hatástávolsága a RaC a-sugarainak van, mely levegőben 7-06 cm, az üvegben csak 04)41 mm. Az eltérés e hatástávolság és a veres réteg vastagsága között csak 04)02 mm, ami szintén ezen okoskodás helyességét mutatja.

Giesel kősón, Salamonsen és Dreyer kvarcon, Joly pedig csillámban vette észre az a-sugarak megfestő hatását. A RaC a-sugarainak hatástávolsága csillámban 04)4 mm , épen ekkora sugarú a színes folt is. De a Földben is találunk elszórt rádiumrészecskéket, melyek a kőzetekben gyakran kis színes környezetet idéznek elő. Joly főleg circonit és apatit körül talált ilyen színes köröket. Strutt pedig kimutatta, hogy mindkét kőzet rádiumban gazdag. E foltok belseje sokszor sötétebb folt, melyet élesen elhatárolt kevésbbé telt színű gyűrű vesz körül. Az urán-rádium csoportban ugyanis több a-sugárzó anyag van, melyek közül a legnagyobb hatástávolságú a RaC (7‘06 cm levegőben). Az előtte levő elem az emanáció (4’83 cm), a többié még kisebb. A belső telt színű kör ott jön létre, ahol még valamennyi sugár hat, míg a külső gyűrűt a RaC maga idézi elő.2

Legutóbb Rutherford és Joly:í e foltokból a kőzetek korát becsülték meg. Meghatározták, hány évig kell a rádiumnak vagy uránnak sugároznia, míg a foltot elő tudja idézni. 30 ilyen mérést végeztek, a nyert értékek 20 millió és 470 millió év közt változnak.

Nagy feltűnést keltett néhány évvel ezelőlt, midőn Ramsay és

1 Phil. Mag., 1910, 19. köt., 192. lap.

2 Joly, Phil. Mag., 1910, 19. köt., 327. lap; Joly és Fletcher, u. o., 630. lap.

3 Phil. Mag., 1913 ápr., 644. lap.

•/