VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

29

guknak nevezzük. Ennek létét először Bragg figyelte meg. E távolság végén a sugarak elvesztik töltésüket1 2 3 és evvel együtt mindenféle hatásuk egyszerre megszűnik. E távolság mérése végett a 13. ábrán látható gömb belső falát cinkszulfiddal vonjuk be. A gömbben pálcán kis lapot fel-alá tolhatunk. E lapra helyezzük a rádioaktív anyagot és mindaddig sülyesztjük, míg a foszforeszkálás megszűnik. Az a-sugarak hatás távolsága minden anyagnál más és más. Uránnál 2'58 cm, rádiumnál 3*13 cm, poloniumnál 3*58 cm, thoriumnál 2‘58 cm.1 2 3 Ezen út megtétele alatt a polonium egy-egy a-sugara Rutherford meghatározása szerint 184,000 levegőmolekulát ionizál.

V. A rádioaktív sugarak útjának lefényképezése.

Mint tudjuk, mindegyik sugár a levegőt ionizálja, t. i. az útjába eső molekulákat felbontja. A*levegő páratartalma pedig, mikor lecsa14. ábra.

15. ábra.

pódik, elsősorban ezekre az ionokra rakódik le. Ennek alapján Wilson'1 a radioaktív sugarak útját le tudta fotografálni. A levegő hirtelen lehű1 Duane, Comptes Rendus, 1908, 146. köt, 958. és 1088. lap.

2 Geiger a. Nuttall, Phil. Mag., 1911, 613. lap.

3 Nature, 1913, 529. lap.