VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
14 sebessége a fény terjedésének sebességét közelíti meg, addig az «-sugarak részei jóval lassabban haladnak. Az uránból és thoriumból kiinduló «-sugarak másodpercenként 150,000 km-nyi sebességgel kezdik pályájukat, a rádium «-sugarai 160,000 km-nyi kezdősebességgel lépnek ki.1 Az előbbi CuRiE-féle ábra alapján a háromféle rádioaktív sugarat még más szempontból is összehasonlíthatjuk. E sugarak nem hatolnak át zavartalanul a levegőn, hanem a levegő, miután kisebb vagy nagyobb útat megtettek, elnyeli őket. Látjuk, hogy az «-sugarak csak kisebb távolságra tudnak hatolni, mint a ß-sugarak. Ha a cinkszulfid- dal bevont lemezt a rádiumtól mind jobban távolítjuk, egyszer csak elmarad az a világító folt, melyet az a-sugarak idéznek elő. Ez kb. 4 cm-nyi távolságban történik. Az a-sugarak tehát ilyen vastag levegőrétegen nem tudnak áthatolni, ez a levegőréteg már elég e sugarak teljes elnyelésére. Ellenben a másik két sugárnyalábtól eredő világító folt még látszik az ernyőn. Legnagyobb áthatoló tehetsége a 7-sugaraknak van. Ha rádioaktív anyagok nem épen a levegőben haladnak, hanem más gázban, cseppfolyós vagy szilárd anyagban, akkor vékonyabb réteg is elég az elnyelésre. Minél nagyobb valamely anyag sűrűsége, annál vékonyabb rétege tartóztatja fel a sugarakat. Ezen alapszik a rádioaktív sugaraknak ú. n. szűrése, melyet az orvosi gyakorlatban, mint az élettani hatások ismertetésénél látni fogjuk, sűrűn alkalmaznak. Ha a rádiumot tartalmazó csészét vékony ólomlappal befödjük, akkor az «-sugarak már nem tudnak keresztülhatolni, még csak a ß- és 7-sugarak jutnak át. Ha pedig a rádium olyan fémtokban van, melynek fala 1 cm vastag, akkor ezen a falon a ß-sugarak sem hatolnak már át, a tokból csakis a 7-sugarak lépnek ki. A rádioaktív sugarak tulajdonságainak vizsgálatánál láttuk, hogy e sugarak a fényképező lemezt megfeketítik, foszforeszkálást idéznek elő, a levegőt pedig, melyen áthaladnak, az elektromosságot vezetővé alakítják át. Miután már láttuk, hogy a sugarak tulajdonképen összetettek és pedig három, egymástól lényegesen eltérő fajtából tevődnek össze, azt kérdezhetjük, hogy az előbbi hatásokat a sugarak melyik csoportja idézi elő. Mivel mágneses térben a három sugárnyaláb szétválik, nem nehéz mindegyiket külön megvizsgálni. Az előbbi hatásokat mindegyik sugárnyaláb magában is elő tudja idézni, ha nem is egyforma mértékben. All. ábrán feltüntetett képet Soddy tisztán a 7-sugarak segítségével állította elő. Eljárása hasonló Becquerel éhez, mikor 1 Geiger a. Nuttall, Philosophical Magazine, 1911, XXII. köt.., 613. lap.
