VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

XII. Adatok az 1912/13. tanév történetéhez

137

A parádi tanulmányi kirándulás.

Hosszas, mintegy két hónapi élénk tervezgetés és készülődés után teljesült végre a folyó tanévi május hó 27-én a YIL a) osztály tanulóinak az a vágya, hogy egy nagyobb tanulmányi kirándulást tegyenek a Mátra-hegység szépséges vidékére. A kirándulás középpontja a hírneves Párád fürdő volt. A természet kincseinek tanulmányozásán kívül a kiválóan gondozott fürdőtelep, a százéves üveggyár megtekintése, valamint a Párád és Gyöngyös között a Kékes-hegy oldalában megteendő élvezetes turista-út kecsegtette a tapasztalni vágyó ifjú lelkeket. A közös iskolai gondok között megedződött bajtársi szeretet is szerephez jutott itt: a két-három napos vidám és gondtalan együttlét sok kellemességet Ígért.

A keleti pályaudvaron d. u. félkettőkor gyülekezett a lelkes diákcsapat. Iskolakönyvek helyett hátizsák és turistabot szokatlan felszerelés volt. Két órakor elrobogott velünk a gyorsvonat célunk felé, ahol már jó szállással vártak bennünket. Az előzékeny fürdőigazgatóság előre írásban közölte a gimnázium igazgatóságával az elszállásolás és ellátás igen méltányos feltételeit. így azután a szülők áldozatkészségével és a gimnáziumi igazgató úr támogatásával lehetővé vált, hogy 20 tanuló — az osztály nagyobbik fele — résztvehetett a két és félnapos kiránduláson.

Az útvonal legfestőibb része, Gödöllő és Besnyő vidéke, csakhamar mögöttünk maradt. Kálkápolnán másfél óra pihenőnk volt. Mivel a kápolnai csata helye messze esik az állomástól, sajnos nem tekinthettük meg az ottani honvédemléket.

A parádi kis vicinális ódon stílű kocsijai egy óra alatt döcögtek be velünk a várva várt mátrai hegyek közé. Nem tudtuk, miben gyönyörködjünk inkább, a vidék csodálatos hegyes-völgyes alakulataiban-e, vagy a felhős, de engesztelékeny égbolton rajzolódó szivárvány szépséges színeiben, avagy az ablakokon beáradó hűs és illatos hegyi levegőt élvezzük-e teli tüdővel.

Párád állomásra este hétkor értünk. A szép kígyózó fasorban szaporán haladva jó félórai kellemes séta után már bent voltunk a telepen. Késedelem nélkül megtörtént a szobák felosztása; a tanulók kettesével vagy hármasával nyertek elszállásolást, a taná- nárok külön szobákban. A tekintélyes, öreg fürdőépületben voltak mindezen szobák, világos, tágas helyiségek, berendezésüket kedves egyszerűség, de amellett minden szükséges kényelem jellemezte. Bendbeszedve magunkat felsétáltunk a bájos építészeti technikával készült lugason át a terraszos, díszes ebédlőbe. Bent terített asztal várt ránk, amely mellett jóízűen, családias hangulatban költöttük el a vacsorát. Utána szerettünk volna a gyógy- teremben egy kis hangversenyt rendezni, de hegedű híján víg énekszóval pótoltuk a zenét, még pedig kint a park sétányain, jó