VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1921

II. Iskolánk múltja

Költő volt, kritikus és szónok. Működésének minden terén tudott úttörő is lenni: mint költő új műfajjal is próbálkozott, először szólaltatván meg irodal­munkban a műballadát; mint kritikus először iparkodott biztosítani irodalmunk kormányzásában a kritika jogát; mint szónok az újabb magyar szónoklatnak ad irányt s akadémiai szónoklataiban először magasztalta elhunyt jeleseinket s gyúj­tott tüzet az eszméiknek emelt oltárokon. De ahol nem volt úttörő, ott is a leg­magasabbra emelkedett kortársai között.: a korabeli szentimentális lírának leg­szebb hajtásai áz ő költeményei s különösen hazafias lírája volt hű tüköré kora reménytelenségre hajló hazaszeretetének. Legnagyobb költői dicsősége első nem­zeti imánkká vált Himnusza, melyben a magyarság lelke legmélyéről fakadó bűntudat szólal meg s mely Erkel Ferenc dallamával annyiszor emelte már lel­keinket a büntető és felemelő Isten trónja elé . . . „Jókor támadt s hamar eltűnt remények; lángoló, de tárgyat nem lelt in­dulatok ; sivatag jelen s alaktalan jövendő: ime a tündérkar, mely ifjúságomat körüllebegi vala !“ — írja Kölcsey önmagáról. Az ugyancsak sivatag jelenben s alaktalan jövendő előtt álló magyar ifjúság alig vehetne nemesebb példát köve­tendő útjában Kölcseynél. A szenvedések iskolájában korán megtisztult, fogékony 'szívvel emelkedett ő az eszményiség szárnyain az alaktalan jövendő felé s hir­dette és követte az erény útját. S a legtündőklőbb erényként állítja elénk a hazaszeretetet, mely az embert az állatok felé emelő gyermeki szeretetből fakadt emberszeretetnek véges erőnkhöz mért legszebb formája s egyszersmind az első- alaperénynek, az istenfplelemnek is szolgálatában áll, hiszen a haza: „oltár, atyáink által Istennek építve.“ Hirdeti, hogy minden erény áldozattal jár s ninc& semmi, ami több joggal kívánhatja önfeláldozásunkat mint a haza. De Kölcsey példája nemcsak nemes eszményekért lelkesedni tanít, hanem megmutatja azt is, mikép kell egy egész életpályán át megőrizni a lélek nemes- színeit, amelyeket az élet oly gyakran töröl kíméletlenül, ha nem vigyázunk reájok. Kölcsey pályája töretlen, egyenes vonal a bölcsőtől a koporsóig, egy elszóért való küzdelem : „A haza minden előtt.“ Emlékét keltse mindig újra sziveinkben, ha elhangzik az ima : „Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel 1“ II. Iskolánk múltja. 1898-ban nyílt meg az V. kér. állami főgimnázium fiókintézete három párhuzamos első osztállyal a VI., LovSTg-u. 18. és 19. számú bérházakban. Az 1899/1900. tanév elején az iskola önálló lett, mint VI. kerületi állami főgim­názium, dr. Szele Róbert igazgatása alatt. E tanévben folytatólag nyifi meg a II. osztály s azután évről-évre a magasabb osztályok. Az első érettségi vizsgálat 1906 májusban volt dr. Erődi Béla tanker, kir. főigazgató elnöklete alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents