VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1920

V. Dr. Zindl Béla alapítvány

8 „Traján utódai“. Budapestre menekülvén 1920 májusában a III. kér. áll. főgimnáziumba került, majd ezen tanév elején intézetünkbe helyeztetett át. Mindenütt, ahol megfordult, csakhamar kiérdemelte kartársai beosülését, baráti vonzalmát. Előzékeny modora, szeretetreméltó egyénisége, rokonszenves lelkülete kedveltté tették személyiségét. Páratlan jóságáról számtalan alka­lommal tett tanúbizonyságot. Meghatottan beszéli egyik nagyszebeni tanár­társa, hogy egy iz-ben a várost nyakába véve semmi fáradságot nem kímélt, míg lakáshoz nem juttatta őt, akit pedig alig nehány órája ismert. Nem is szólva arról, hogy a fiatalabb társainak mennyire kezére játszott ügyes-bajos dolgaikban, sőt az esetleges anyagi zavarokat is finom tapintattal igyekezett elsimítani. Rendíthetetlen magyarságát, tüzes hazafiasságát férfias bátorsággal jut­tatta kifejezésre még akkor is, midőn az komoly következményekkel járt. A magyarság izzó 'szeretőiéből fakadó, a nemzeti ideálokhoz táutoríthatat- lanul ragaszkodó és megalkuvást nem ismerő politikai meggyőződése miatt kellett az országnak éppen az ellenkező sarkára történt áthelyezést szenved­nie. Temesvárt pedig az ismert Levente-ügyben az egyik összeesküvőt, kit későbben a hódító „római sárjak“ halálra Ítéltek, hosszabb ideig lakásán rej­tegette. Tanulmányaiban folyton képezte magát s szaktárgyain kívül főleg a gyorsírásban ért el nagyobb eredményt, sok kitüntetést. Tanítványainak pedig a kellő szigorúság mindenkori betartása mellett szerető tanácsadója, jóságos vezetője, irányítója veit. Kedves elköltözött .barátunk, kinek szívét átitatták a klasszikus művelt­ség nemes intenciói, kinek kebelébe derűs tavaszt varázsoltak a görög-római világ kedves illatú virágai, az Elysium boldog mezején bolyongó lelked nyer­jen nyugalmat abban a tudatban, hogy özvegyednek s gyermekednek fájdal­mas gyászában mi is őszinte, baráti szív ve 1 - lélekkel résztv eszünk s élted dere­kán kettétört földi pályafutásod emlékét kegyelettel' őrizzük. Z. E. V. Dr. ZINDL BÉLA-alapitvány. Iskolánk 1907/8. tanévi VIII. osztályának tanulói a háború* állapotok következtében elmaradt tízéves találkozójuk helyett most, 1921 június 26.-án gyülekeztek össze. Ezt az alkalmat iskolánkra nézve emlékezetessé tették egy alapítvány létesítésével nyolc éven át volt osztályfőnökük és latin tanáruk emlékének megörökítésére. Az a szeretet és ragaszkodás, amely több mint 10 évvel az iskola elha­gyása után ilyen kegyeletes tettre indította az alapítókat, indító okát első­sorban bizonyára abban a szeretőiben és ragaszkodásban találta, amelyet a tanulók itt az iskolában éreztek b. e. Dr. Zindl Béla részéről, aki felejt- hetetleminé tudta tenni rájuk nézve az itt töltött éveket. A gondviselés nem engedte meg, hogy ő maga gyönyörködhessék szeretett volt tanítványai nemes tettében, de erős bittel hisszük, hogy közülünk már két éve elköltözött szelíd lelke gyönyörködik abban az érzelemben, amelyet ö ébresztett fel szeretett

Next

/
Thumbnails
Contents