VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1917

A főgimnázium rövid története

4

felső leányiskolát szervezett és igazgatott; Kaposvár, ahol leghosz- szabb ideig működött (1893—1909), neki köszönheti polgári iskoláját. Nagyon érdekes és tanulságos ennek a története. Mint majdnem minden gimnázium tanári testületé, a kaposvárié is állandóan panaszkodott amiatt, hogy a gimnáziumba nem való tanulók menynyire megnehezítik és akadályozzák a tanításnak eredményét. Endrei Ákos nem tartotta elegendőnek a csak panaszkodást. Hosz- szú agitácót fejtett ki a helyi lapokban s mikor felemelt szava siket fülekre talált, nem sajnálta a fáradságot, végigjárta a szülőket. akik gyermekeiket az új iskolába óhajtották volna adni, ezeket vonta bele a mozgalomba; igyekezett előkelő pártfogókat is szerezni s így sikerült az iskolát először társadalmi úton megalapítani. s mikor az iskola az ő működése folytán megindult, végre átvette a város. Ezen eset párjának különben magunk is tanúi lehettünk itt Budapesten. Régi panasza már az Erzsébetvárosnak, hogy a főváros legnépesebb területének nincs reáliskolája. Megboldogult. barátunk az Erzsébetvárosi Kaszinó által mozgalmat indított ebben az, ügyben s úgy járt el, mint Kaposvárott. Itt is a leg- érdekeltebbeket, a szülőket állította sorompóba s kimutatta, hogy ha ezeknek óhaja teljesülhetne, 200 tanulóval lehetne megnyitni a

VII. kér. reáliskolát. (Sajnos, mint nagyon sok szépet és jót, ezt az ügyet is elsöpörte a háború.)

Mikor 1909 januárjában Budapestre iskolánkhoz került, itt mindjárt talált teret a tanítás munkáján túl is tettvágyának, ö létesítette a Cercle Fran^ais-t 1911-ben; már előbb megfordult Franciaországban és Svájcban s nagy tisztelője volt a francia ge- niusnak,' bár a világháború kitörésekor az ő könnyen hévül ő lelkét is magával ragadta a gallok elleni antipátia, érthető is, hisz’ két derék fia küzdött és küzd a csatatereken.

Az iskolán kívüli oktatás ügyének kiváló bajnoka volt Endrei Ákos már a vidéken is. Kaposvár a szabad líceumát is neki köszönheti. Egyáltalában Somogy és Kaposvár sok hálával lehet Endrei Ákos iránt. Ő maga is, a törzsökös és autochton. de egyszersmind stagnáló életű kálvinista Hódmezővásárhely szülötte, második hazájának vallotta a szinte amerikai arányokban fejlődő dunántúli várost. Yersezetet szentel a „héttornyú városnak“, majd pedig megírja Somogy vármegye etnográfiáját a Magyarország városai és vármegyéi c. nagy monográfia számára 1912-ben. De, mint láttuk, ezidőben már Budapesten él és hal. Itt alapítja és szervezi a munkásgimnáziumokat s ilyenféle intézmény alig is létesül az