VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1915
II. Iskolánk és a háború
47 áldozni a végleges győzelem elérésére, valamint nagyközönségünk, úgy tanuló ifjúságunk sem tudja kellően megérteni. Az ifjúság vallásos érzülete szenvedett talán legkevésbé a háborútól. Mi is megfigyelhetjük iskolában és iskolán kívül egyaránt, hogy a nagy veszedelmek idején a meglazúlt erkölcsű, lelkileg eldurvúlt emberekben is megerősödni látszik a vallásos érzület, legalább a vallás külsőségeiben. Nem tévedünk, ha ifjúságunkban e külsőségek mögött valóságos hitet, Isten jóságában való törhetetlen bizalmat sejtünk. Adja Isten, hogy a háború hatásai közül ez legyen a legmaradandóbb. 7. Mezőgazdasági munkásságra tanítványainknak alkalma nem volt. 8. A szülőknek az iskolával való érintkezéséről már említést tettünk a tanulók koránjárásával kapcsolatban. Ez az érintkezés az iskolával leginkább arról adott nekünk bizonyságot, hogy sok szülő — tisztelet a kivételnek — úgy adja gyermekét az iskolába, mint a falusi gazda a birkát a nyájba: legfeljebb utánanéz, mikor elindítja, de azután minden gondot a pásztorra bíz. Nem azokra a szülőkre gondolunk itt, a kiket a megélhetés, a kenyérkereset gondjai kötnek le, hanem a kik azzal a felfogással adják fiúkat a gimnáziumba, hogy „én megfizetem az iskolát, az iskola adjon fiamnak bizonyítványt.“ A háború előtti időkben nem volt ez annyira feltűnő, de most a háború alatt határozottan kimondott szóval is hallottuk az 1914/5. tanév végén a hátralékos tandíj befizetésére való felhívásra válaszul azt, hogy „ha megbuktam, nem fizetek!“ Valamivel gondosabbnak látszik az a szülő, a ki időközönként eljár kérdezősködni fia után, de a fiú esetleges gyenge előmenetele esetén nem fiában, hanem a házi „tanáriban (házitanító nem elég jól hangzó cím) keresi a hibát, ha ugyan nem magában az iskolában, s ha panaszai közt azt a kérdést intéztük hozzá gondolt-e arra, hogy fiában lehet a rossz előmenetel oka, sértődött meglepetéssel utasította el ezt a lehetetlen gondolatot. A fiúk otthoni ellenőrzése sok esetben a családnak a háború következtében megváltozott viszonyai miatt hiányos és elégtelen volt. Azokban a családokban, a melyekből az apa vagy az idősebb fiútestvérek katonai szolgálatra bevonúltak, a házi fegyelem meg- lazulását lehetett sokszor észlelnünk. Az otthonmaradt anya is kevesebb gondot fordíthatott gyermekére, mert a családfenntartás terhét is neki kellett viselnie. /
