VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1915

II. Iskolánk és a háború

16

sokszor nehezen indokolható, de azért folytonos zaját elég szerencsésen kiállották •— menyezetén 5—6 helyiségében ázott át a konyhai folyadékoktól! A fürdőszobává alakított filológiai múzeum, a műtőteremmé alakított I. emeleti tanári szoba s a kötözőül berendezett II. emeleti tanári szoba szenvedtek ezenkívül a legtöbbet.

Az épület tisztasága is szenvedett. A tisztogatás persze, ha majd visszakapjuk az épületet, nemcsak a látható — és érthető — szennyezést fogja eltávolítani, hanem alapos fertőtlenítéssel és rovarirtással is fog járni.

Épületünk padlásán volt ideiglenesen elhelyezve a múlt évben országszerte gyűjtött szederlevelek egy része 1915 szeptember 14-ig. Összesen 954 zsák, 12 láda, 8 csomag és 5 doboz száraz szederlevél volt itt.

Bútorzatunk egy részét a hadikórháznak adtuk át használatra, főleg asztalokat, székeket és szekrényeket. Átadtunk ezenkívül 42 padot a hozzájuk tartozó tintatartókkaí és egy tanári emelvénynyel együtt a 4. lovastűzérosztály tartalékos tiszti iskolájának és 38 padot a X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnáziumnak.

Hogy a le nem foglalt helyiségekben levő szertárak, a padláson elhelyezett bútorok és felszerelési tárgyak s a használatra a kórháznak, a fentemlített iskoláknak és saját használatunkra a VI. kér. főreáliskolának átadott bútorok is megszenvedik a költöztetést és a most már két éves felfordulást, nem kétséges. Hiszen a saját használatunkra meghagyott igazgatói iroda és előszoba is megszenvedte ezt az állapotot, egyrészt azzal, hogy a tanításon és az értekezleteken kívül minden iskolai ügyet e két szűk helyiségben kellett elintézni, másrészt azzal, hogy az egyébkor könyvtárban, szertárban stb. felgyűlő tárgyak és szerek akárhányszor még az íróasztalokat és iratszekrényeket is elfoglalták.

A tanítás természetesen nem saját épületünkben folyt, hanem a VI. kerületi főreáliskola épületében, a Bulyovszky- és Szondy- utcák sarkán, délután 2 órától 7-ig, illetőleg 6-ig. Ez az épület mint iskolahelyiség saját céljainak kétségtelenül teljes mértékben megfelel, bár a háromemeletes iskolaépület, a fütetlen folyosók és a fűthetetlen lépcsőház annál kívánatosabbá tették nekünk a most ismét elodázódott hazatérést, kétemeletes, kényelmes és fűtött folyo- sós és lépcsőházas saját épületünkbe.

Minthogy azonban a főreáliskola nem volt állandó délutáni és esti tanításra berendezve, a világítás kérdése sok bajt okozott. A gázvilágítás (villany sajnos nincs bevezetve) csak ott felelt meg