VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1914

A magy. kir. Munkácsy-utcai hadikórház halottai

26 az idejét, de nem vesztegeti akkor, ha benne mások szíve dobbanásának visszhangját hallgatja.“ E más szívek szenve­dése elfeledtette az enyémet, az ő örömük, a melyet jóság­tok okozott nekik, az én örömem is volt. Soha sem fogom elfelejteni azt az öreg magyar csizmadiát, a ki már 35 éve lakik Franciaországban s itt fehér báli cipőcskéket készít a mulatni vágyó fiatal lányoknak. Ennek a jószívű és ne­mes gondolkozást! embernek, a ki már alig beszél magyarul, a mint meglátta a neki szánt karácsonyi ajándékot a karácsonyfa alatt, s megtudta, hogy hazulról küldték neki, szeme könnybe lá­badt, s azóta mindig magyarul akar beszélni, s még az este el is énekelte nekünk Petőfi dalát: „Még azt mondják a gonoszok“, úgy, a hogy iskolásgyermek korában tanulta otthon, Magyarorszá­gon. Szent esténket a 6. számú szobában tartottuk meg. Kará­csonyfául egy száraz faágat állítottunk fel, s ezt Nagy Zsiga szabó honfitársunk díszítette fel. A száraz galyakat mohával és örök­zölddel borította, ezüstözött diót és cukorkát aggatott rájuk, úgy, hogy a szerény ágból ünnepélyes karácsonyfa lett. A meghívot­tak, 25 magyar, kaptuk egy-egy darab sonkát és disznóhúst, egy doboz piskótát, egy kis csupor befőttet, egy-egy csomag Maryland- cigarettát és egy-egy félliter meleg vörösbort. Mielőtt az étkezés­hez fogtunk volna, kiküldtük őket a szobából s azalatt kiraktam karácsonyi ajándékaikat, részint téli ruhát (meleg kabát és meleg cipő), részint pénzt (öt-öt frankot papírban). Az az öt, a kinek szokott pénze lenni, nem kapott ajándékot. Ez előkészület után kereplővel jeleztük, hogy itt járt a karácsonyi angyal, s hogy be­jöhetnek. Bár láthattátok volna ezeknek a szegény embereknek és gyermekeknek az örömét . . . Adja Isten, hogy egyszer majd elbeszélhessem élőszóval nek­tek ennek a szép karácsonyestnek a történetét! Most be kell fe­jeznem a híradást, hiszen annyiféle dolog van most, a mely in­kább érdemes a figyelmetekre, mint ez. Még egyszer ismételem honfitársaink hálás köszönetét és szívből üdvözöllek. Kuncz Aladár. A levélhez csatlakozó köszönetek a következők: Hálás köszönettel Maravics Pál. Szives üdvözletekkel Dudás Emil aviatikus. Mindnyájuknak köszönöm a nekünk küldött karácsonyi ajándékot, ennek a segítségével tölthettünk együtt vidáman a Ka­rácsonyestét. Schmittal szállodai alkalmazott. A jótét önmagát dicséri. Dr. Soltész Gyula szentesi tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents