VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1913

II. Dr. Kuncz Aladár: Thököly a francia irodalomban

44

szerint az eredeti portrait-k után készült kosztümben és élethű maszkban. Bras-de-Fer szerepében Corsse, a kitűnő komikus, szórakoztatta a közönséget.

Pixerécourt, bár foglalkozott Thököly életével s harcaival, darabjában nem sokat gondol a történeti igazsággal. A darab ötletét Préchac regényéből vette, ki viszont saját fantáziájából merített *)

Pixerécourt egy a szabadságért s népéért lelkesülő fejedelmet akart bemutatni Thökölyben, s ennek minden történelmi igazság ellen is győznie kellett, — különben a szerzőt közönsége kifütyülte volna.

Pixerécourt egész életében büszke volt Thököly-darabjára, melyet már huszonnégyórás cselekvésénél fogva is, legalább egyenlő- értékűnek tartott a XVIII. sz. sok klasszikus tragédiájával. A darab, mely Thökölyt s ügyét oly szimpátikusan reprezentálja s nem értéktelen típusa a francia dráma egy érdekes korszakának, valóban megérdemli, hogy a magyar irodalom tudomást vegyen róla.

IV.

A Thökölyről szóló tisztán irodalmi feldolgozásokon kívül megérdemli a részletes ismertetést a híres francia utazónak, Motraye- nak a müve is, melynek szerzője több évi konstantinápolyi tartózkodása alatt jó ismerőse volt a száműzött fejedelemnek s nála tett látogatásait jóízű, intim kedvességgel írta le Voyages en Europe» Asie et Afrique, La Haye 1727 c. művében. Ha ez a rajz Thököly levelei s Komáromy naplója mellett, mint történeti forrás nem is bír nagy jelentőséggel, de mint egy éles szemű, jó megfigyelő idegen leírása mindennél közelebb s majdnem irodalmi beállításban s intenzivitással állítja elénk a miliőt, melyben Thököly utolsó éveit élte s magát a fejedelmet. Motraye, minthogy protestáns vallása miatt otthon nem igen bízott előrehaladásában, 1696-ban elhagyta Párist, elfogadva a konstantinápolyi francia protestánsok lelkész! hivatalát. A karlócai békekötés után Konstantinápolyban letelepülő Thököly vei 1700 körűi ismerkedett meg Mme Hochepied révén, kinél találkozott a fejedelem titkárával, Komáromyval. Thö*) Pixerécourt könyvtárában meg volt a Leclerc-féle Thököly életrajz s a Les Trónes Chancellans etc. c. dialog (L. Catalogue de la Bibi. de Pixerécourt Paris 1833.). Életrajzírója, Hartog szerint ezek voltak forrásai. Információit valóban ezekből vette, de a témát Prcchactól kölcsönözte (Le Comtc Tekely 239—258. 1.).