VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1912

A kor és stílusa

5

támadó, vitatkozó, feddő jóformán egész e korbeli irodalmunk. Célzata: a meggyőzés; az író a maga hitét, politikai és vallásos meggyőződését akarja olvasói lelke tartalmává tenni. És amilyen a kor, olyan a stílusa. A harcos, kemény időknek, az „öldöklő századinak kíméletlen nyerseségéhez, a meg- és legyőzés tendenciájához illő a korszak irodalmának nyelve is. Nyers, sőt durva az gyakran, de praktikus céljához képest iparkodik az élet nyelvéhez közelíteni. Hisz’ az új hit terjesztői nagy tömegekhez, műveletlen vagy csekély íanultságú emberekhez akarnak szólni; a vándor lantos egyszerű, tudatlan hadi népeket kíván a pogány elleni harcra, gyűlöletre lelkesíteni. Ehhez az olvasó- vagy hallgatóközönséghez a maga nyelvén kellett szólniok az íróknak, ha célt akartak érni. Innen az a zamatos népiesség, de innen a póriasság, durvaság is pl. egy Méliusnak a „böndő, here papok, barátok, borcsiszárok, néma ebek“ nyers szidalmazójának írásaiban s a „tar papokkal, fapapokkal“ ütköző Sztáraynak keményen népies, eleven s a gúnyos és humoros előadás eszközeivel is rendelkező nyelvében. Egyáltalán a kifejezések népiessége, a hungarizmusok kedvelése egyik jellemző vonása a legkülönbözőbb műfajok nyelvének, még a theologizáló és történeti müvekének is. A korszak írói nem a csendes kolostor falai közt morzsolták le rideg egyformaságban napjaikat; mozgalmas, küzdő életet éltek, a harcra mindig készen kellett állniok; s a kor viszonyaiból folyó életkörülményeik hatottak előadásukra. Látjuk pl. a rövidségre, szemléletességre való törekvést különösen a vita-drámák friss, találó dialógusaiban, az ezópi mesék nyelvében, Markalf nyelveléseiben. A nagyobb körre terjedt műveltség, mely ezidétt már nem húzódik meg csupán a kolostorokban, míg egyrészt új műfajokat juttat szóhoz, másrészt a stílus nagyobb változatosságát is okozza. Legszebb példa erre Balassa Bálint lírájának nyelvezete a maga hajlékonyságával s a renaissance emberének természet-érzékéből folyó, de a magyar népdaltól is tanult üde szemléletességével.

Ne mellőzzük azonban a reformáció századának, ennek a bibliás kornak még egy fontos hatását stílusunkra. A szent könyvek, a reformáció igazának fő erősségei, ekkor kerülnek teljes fordításban a magyar hívők kezeibe s akkor válnak minden osztály- és rangbeli magyarok legkedvesebb, legtöbbször olvasott könyveivé. S a biblia képes beszédével, hasonlataival, gondolatrythmusaival századokig, mind máig terjedő nyomot hagyott nemzetünk gondolkodásmódján s így irodalmának stílusán is. Annál könnyebben