VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1911

Velencei diplomaták Budán a XVI-ik század elején

Velencei diplomaták Budán a XVI-ik század elején.

Dr. Fógel Józseftől.

A középkorban egészen a XVI. század közepéig a világnak legműveltebb pontja nem Páris és Róma, sem Bizánc és London, hanem Velence volt.1) Fénykorát a XV. század első felében élte. Nagyságát, hatalmát és gazdagságát keresetlen szavakkal tárja elénk Tomaso Mocenigo halálos ágyán mondott beszéde.2) (1423) A 80 éves dogé kérve-kérte a tenger királynéját, maradjon hű vizeihez, kövesse régi hagyományos politikáját: biztosítsa továbbra is tengeri uralmát és ne avatkozzék a Félsziget ügyeibe. Óva intette, tartózkodjék Francesco Foscari alkibiadesi terveitől, amely hadat üzen ennek a hagyományos politikának. Vigyázzatok — hangzottak a néma csendben utolsó szavai : ,,S’ egli sara dogé viverete sempre in guerra . . . “ Az intelmeket nem követték. Francesco Foscari lett a dogé. Beteljesült Mocenigo jóslata: a XV. század végén harcban áll a köztársaság Ferrara-, Nápoly-, Pisával . . . Szárazföldi (terra ferma) hódításai, folytonosan növekedő hatalma, páratlan gazdagsága, szűkkeblű önzésből fakadó oktalan elzárkózottsága gyűlöletessé tették a Félsziget összes államfői előtt: célpontjává lett egész Itália irigységének és bosszúálló féltékenységének. A rengeteg pénzbe és véráldozatokba kerülő folytonos harcokhoz járult a keletindiai út felfedezése. Ez még mélyebb vágást ejtett a velencei oroszlán testén. Úgy látszott, hogy most már a tenger lett hütelen asszonyához!!3) Az ép’ ekkor hatalma tetőpontján álló törökök sikeres támadásai pedig

V M. Armand Baschet: La diplomatic vénitienne. Les princes de l’Eu- rope au XVle siécle etc. Paris, 1862. 5. 1.

2) S, Romania: Storia Documentata di Venezia. I -X. Venezia 1853 — 1861. — IV. kötet 93. skl.

3) Pompeo Molmenti: La storia di Venezia nella vita privata dalle origini alia caduta della Republica. IV. edizione interamente rifatta. Bergamo I—III. 1905—1908. II. rész bevezetése.