Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1921

III. Thótt Rezső dr. emléke - IV. Iskolánk múltja

4

Mikor az Egyesület ráeszmélt arra, hogy az iskola látogatottságának fokozódásával (1900-ban már párhuzamosítani kellett egy osztályt) együttjáró költség a fenntartó testület teljesítő anyagi képességét meghaladja, arra határozta magát, hogy gimnáziumát ezután csak 4 váltakozó osztállyal tartja fenn és 1907-ben, meg 1909-ben nem nyitott I. osztályt. De időközben államsegélyt nyervén, e szándékától álállott és egy ideig kénytelen volt a fiugimnáziumok tanítástervét elfogadni, a latint az I., a görögöt pótlóival együtt az V. osztályban kezdeni, új tárgyként a rajzoló mértani bevezetni, a kézimunkát és a franciát pedig az alsó, az éneket meg a háztartástant a felső osztályokból kihagyni. Nemsokára visszatérhetett saját, az állami hatása alatt némileg módosult tanításiéi véhez, aminek következtében az 1913—14. iskolai évben 3 terv szerint ötféleképen folyt a tanítás. A leányközépiskolák részére 1916-ban kiadott, 1918-ban módosított, a mienkkel egy nyomon haladó miniszteri tanításterv hatálya a mi gimnáziumunkra is kiterjedvén, ennek 4 alsó osztálya a felső leányiskoláéival egy közös törzszsé egyesült és csak felső 4 osztálya maradt meg kizárólag gimnáziumnak. Bennök a kézimunka ismét a rendes tárgyak között, a német nyelv is újra már az I. osztálytól, a francia nyelv pedig a III. osztálytól a nyolcadikig minden osztályban szerepel. 1919-ben' ideiglenesen állami kezelésbe került és Veres Pálné leánygimnázium nevet kapott.

Szertárain és egyéb gyűjteményein kívül van segítő könyvtára is. 1.9C0 okt. 17-én alakult önképzőköre, amely énekkel és zenével is foglalkozott, míg erre 1921—22-ben külön zenekar nem szervezkedett, — sportköre 1920 óta van, de külön tornával és játékkal az óraközi szünetekben 1898 óta foglalkoznak tanári vezetés mellett az erre vállalkozók. Végzett növendékei pedig már 1901-ben emberbaráti célokat is szolgáló szövetségbe tömörültek.

Kurátora, legfőbb vezetője, egyben tanára is volt az iskolának fennállása első 10 esztendejében Beöthy Zsolt egyetemi tanár, a Tud. Akadémia és a Főrendiház tagja. Igazgatói Pályi Sándor után, aki mint igazgatótanár 1896-tól 1904-ig állt a gimnázium élén, a rövid ideig alkalmazottakon kívül: Gombocz Miklós a soproni ág. h. ev. gimnázium volt igazgatója, IOV2 évig; Wagner Alajos dr. tank. kir. főigazgató 3 évig; Straub L. Gyula Pozsonyból menekült áll. leánygimn. igazgató 1919 óta. Tanítottak benne 25 év alatt 16l-en (96 férfi, 65 nő, kik közül az iskola növendéke volt 18).

A tanerők közül Tud. Egyetemi és más Főiskolai tanár volt, vagy lett Angyal Dávid, Beöthy Zsolt, Fiók Károly, Gombocz Endre, Gyomlay Gyula, Gyulai Ágost, Kari Lajos, Moravcsik Géza, Papp Károly, Sebestyén Gyula, Szabó Gábor. Másutt igazgató volt vagy lett: Baro% Gyula, Gombocz Miklós, Gyulai Ágost, László Luiza, Lengyel Miklós, Láng Margit, Majba Vilmos, özv. Márton- ffyné Fodor Erzsébet, Mokos Gyula, Sebestyén Gyula, Straub L. Gyula, Szőcs Gyula, Torkos László, Vámossy Mihály, Wagner Alajos. Pedagógiai, irodalmi, tudományos, társadalmi és egyéb közhasznú munkásságukkal számosán kitűntek.

Az O. N. E. leányiskoláit Erzsébet boldogult királynénk O Felsége három ízben tüntette ki magas látogatásával. Megtisztelték Wlassics Gyula br., Zichy János gr., Jankovich Béla volt kultuszminiszterek, valamint Berzeviczy Albert, Hegedűs István, Hegedűs Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Rákosi Jenő,----- - J