Országos Nőképző-egyesület leánygimnáziuma, Budapest, 1914

I. Intézetünk 1914-1915. iskolai évének története

4

időszerű beszédet, felhíva az ifjúság figyelmét a történelmi nevezetességű nagy napokra és az ezekből mindnyájunkra s a tanuló ifjúságra is háramló kötelességekre.

A tanítás teljes órarenddel, a szokott időben, szeptember hó 9-én kezdődött.

Bár eszerint iskolánk a rendes időben foghatott munkához, még sem mondhatjuk, hogy a háborús idők hatását mi is ne éreztük volna.

Még a tanév megkezdése előtt hadi szolgálatra intézetünknek három tanára vonult be u. m.: dr. Gombocz Endre, dr. Schindler Gyula és Szabó Gábor. Szabó Gábor november hó 23-án a déli harctéren Kolubara mellett vívott ütközetben megsebesült s december hó elején gyógykezelés végett a budapesti 17. számú helyőrségi kórházba került vissza. Sebeiből mindnyájunk örömére kigyógyulva négy hétre szabadságoltatott, mely időt itthon családja körében töltötte. Szabadsága letelte után február 13-án ismét hadba vonult.

A hadi szolgálatra behívottak helyettesítése válván szükségessé, a fentartó testület a helyettesítéssel Bartoniek Paula, Szőke Ilona és Szabó Gáborné Neumann Frida középiskolai okleveles tanárokat bízta meg.

A föntebbieken kívül beléptek a tanári testületbe mint óraadó tanárok: Huszti Józsefné dr. Révhegyi Róza, magyar és német szakos középiskolai tanár, továbbá Lutz Elza francia szakos, a Veres Pálné felsőbb leányiskolájának segédtanítónője, kiknek alkalmazása a párhuzamos V. osztály felállítása folytán előállott óratöbblet miatt vált szükségessé.

Ulicsák Béla, ki a görög katholikus tanulók vallástanítását vette át.

Kiléptek a tanári testület kebeléből: Algőver Andor ág. h. ev. és dr. Aubermann Miklós róm. kath. vallástanár.

Gyakorló tanárjelölt volt: dr. Lőcsey Mária magyar és történelmi szakos tanárjelölt, ki dr. Dittrich Vilmos vezető tanár mellé volt beosztva.