VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1921
III. Iskolánk az 1921-22. iskolai évben
nek látszó okok is előidéznek. A vezetőknek nagysága vagy gyöngesége a következő nemzedék előtt válik világossá, mikor cselekedeteiknek gyakran előre nem látott eredményei érezhetőkké válnak. Alig pár éve ünnepi harangzúgás között, tele reménységgel, lobogókkal díszített városban illette lejét Szent István ősi koronája.' Fényben és pompában nevelkedett, fény és ragyogás kísérte útjain. Mint száz Cézár ivadéka foglalta el ősei örökét, most pedig meghalt idegenben, ellenségeinek felügyelete alatt, egyszerű viszonyok között. Ez a magasból mélybe zuhanás minden érző lelket részvéttel tölt el. Egy világháború kellő közepén vette kezébe a hatalmat. Emberi erő már nem harcolhatott a sorssal. A görög monda Phaetonja könyörög atyjának, hogy adja kezébe a nap lovainak gyeplőjét, mert egyszer ő akarja keresztül hajtani a nap kocsiját az égboltozaton. Halandó ereje nem képes erre : felgyújtja a világot. A mi királyunknak fel kellett szállni a már ingadozó kocsira, hajtani kellett a már megvadult lovakat, mikor égett az egész világ. Ember volt, a végzettel nem birkózhatott. Uralkodása kezdetétől bék-et akart. Nem állt olyan magasan, hogy ne látta volna a kiontott vért, meg ne hallotta volna a siránkozó panaszt. Ellenségeink még békevágyát is kihasználták ellenünk. A nemzetek sorsát intéző végzet velünk- együtt sújtotta le. Gyásfolni fogjuk még sokáig, gyászolni az érzőszivű embert, siratni azt a férfit, akinek engedelmességgel tartozott az elszakított Észak, Dél, Kelet és Nyugat. Emléke össze van forrva a lelkűnkben a régi Nagymagyarországgal, orsza-, gunk csonkasága az ő tragikumát, az ő gyászos elmúlta országunk csonkaságát idézi fel. III. Iskolánk az 1921—22-ík iskolai évben. A folyó iskolai évet ünnepi megnyitóval kezdettük meg. Az igazgatód megragadta az alkalmat, hogy a megmyitó ünnepen megemlékezzék a költő Zrinyi Miklósról, kiről intézetünket elnevezték. A tanítást szeptember 5.-én kezdtük meg. Bár a szénbeszerzésnél nagy nehézségek merültek fel, az első félévet sikerült minden fennakadás nélkül befejeznünk. Szénszünet az első félévben egyáltalán nem. volt, sőt azt mondhatjuk, hogy békemértékben fűtöttük az iskolát, mert valamennyi előadóterem és a rajzterem is rendelkezésünkre állott. A tapasztalat t. i. azt mutatja, hogy a legcsekélyebb redukálás is nagyon veszélyezteti a tanítás eredményét. Az volt a vezető gondolat, hogy teljes és tökéletes munkát végezzünk, ameddig csak lehet. Ha a szénhiány rákényszerít bennünket a tanítás abbahagyására, kevesebb veszély háramlik az iskolára pár hetes szünetből, mint hosszúra nyúló redukált tanításból. Szénszünetre azonban nem került a sor, mert a szülők a legnagyobb megértéssel siettek az iskola segítségére. Körülbelül egy hónapig tartott az az idő, mikor az intézetnek csak egyik felét fűlhet-