VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1918-1919

II. Iskolánk az 1918-19. és 1919-20. iskolai években

7

tartotta az intézetet, különösen pedig a tanári testületet. A testület ezekben a szomorú hónapokban a legnagyobb egyetértésben élt és egységesen állott ellen annak az iránynak, mely csak rombolni tudott, de építeni nem. A proletárdiktatúra bukása után zökkenés nélkül tértünk vissza a régi rendhez. A diktatúra bűnösei felett ítélkező bíróságnak sem volt nehéz dolga : egy növendéket ítéltek kizárásra és néhány növendéket áthelyeztek a IX. kér. áll. főgimnáziumba.

Legszomorúbb körülmény volt ebben a két évben az, hogy a tanítási idő a forradalmi mozgalmak, szénhiány^ és járványok miatt nagyon csekély volt. 1918—19. tanévben még sem volt akkora a szünet, mint az 1919—20. tanévben, amikor a spanyoljárvány és szénhiány miatt a tanítási idő kb. a felére csökkent. A redukált tanítást ugyan a járványszünet leszámításával nemcsak a felső két osztályban, hanem az alsó osztályokban is megtartottuk, igazi eredményt azonban mégis csak az őszi két és a tavaszi három hónaptól várhattunk.

Az ujjáteremtés munkája. A politikai helyzet változásával intézetünkben a régi rend annál is inkább gyorsan állt helyre, mert megelőzőleg nagyobb rendbontás nem történt. A tanári testület a legnagyobb energiával látott hozzá a sebek gyógyításához s olyan rendet teremtett, mely már a boldog békeévekre emlékeztet. Súlyos fegyelmi eset a tanév folyamán nem történt. Igazgatói megrovásban is aránylag nagyon kevesen részesültek.

Változások a közoktatásügyi kormányzatban. A törvényes kormány 1918. őszén lemondott. A forradalmak alatt egymást váltották fel a miniszterek és államtitkárok, 1919. március 21-én kikiáltották a proletárdiktatúrát és népbiztosokat állítottak a régi vallás- és közoktatásügyi miniszterek helyére. A kommün bukása után csakhamar Huszár Károly, majd Haller István foglalta el a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket. De nemcsak a miszterek és államtitkárok változtak, hanem az ügyosztályfőnökök és főigazgatók is. A Károlyi-forradalom alatt távozott az ügyosztályból Gotthard Zsigmond miniszteri tanácsos, ki értékes, megértő és szeretetreméltó egyéniségével megnyerte a tanárság bizalmát. Távozott a főigazgatói székből Dr. Erődi-Harrach Eéla, kinek főigazgatósága idején nagyot emelkedett a magyar tanügy. Hosszú működése alatt megérte a magyar- középiskola felvirágzását, de a végzet pályája végén súlyosan ránehezedett: meg kellett érnie a magyar iskola katasztrófáját is. Eltávozott Fest Aladár, kinek igazságos és jóindulatú egyéniségére tisztelettel gondol a tanárság. A Károlyi-forradalom és proletárdiktatúra, továbbá az ellenforradalom rövid ideig tartó interregnuma után a középiskolai ügyosztály vezetője Dr. Viszota Gyula főigazgató lett, a főigazgató széket Dr. Pintér Jenő foglalta el. A magyar tanárság azt reméli, hogy az ó ismeretes energiájuk és szervező képességük közoktatásunkat a nyugati iskolákkal egy színvonalra emeli.

Változás a tanári testületben. Utolsó értesítőnk megjelenése óta csak