VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1917

I. Létmányi Nándor

4

pontjára ért, amidőn az alatta és általa felvirágzott intézet még oly sok örömet teremhetett volna számára, amidőn intézete és tanártestülete körében becsülés és szeretet, családja körében még any- nyi boldogság várt volna reá. akkor hunyt el, akkor hozta meg elmúlását a kérlelhetetlen végzet.

Létmányi Nándor 1854-ben született Szabadkán, egyszerű, de jónevű polgári családból, amely sok derék iparost és tisztviselőt adott szülővárosának, s hagyományos erényeiből ő is örökölte az igazi, hithű katholikus vallásosságot, erős fajszeretetet és a hazafias lángolást mindenért, ami magyar.

Iskoláit is Szabadkán végezte, s az érettségi vizsgálat letétele után a papi pályát választva. 1872-ben a kalocsai érseki szemináriumba lépett. Három évi egyházi tanulmányok után azonban úgy látta, hogy inkább érez hivatást a világi: nevelői és tanári pályára, kilépett a papnöveldéből, s a budapesti egyetemen a filozófiai szakon folytatta tanulmányait; tanári szakmájául a történelmi ősföldrajzi tárgyakat választotta s ugyanitt kitűnő eredménnyel a doktori oklevelet is megszerezte.

Tanulmányai bővítésére számos utazást tett a hazában és a külföldön. Legelső tanári működését a nagybecskereki községi főgimnáziumban teljesítette mint helyettes tanár 1882-től 1884-ig.. Ez idő alatt nevelői foglalkozást is vállalt a Dániel-családnál, Kiss Ernő 1848—49-es honvédtábornok és vértanú unokáinak tanulmányi vezetőjéül hivatván meg. A budapesti tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumában 1884-től 1887-ig mint ösztöndíjas gyakorid tanár nyert alkalmazást. 1887-től 1890-ig pedig a Selmecbányái kath. főgimnáziumnál működött. 1890-ben a temesvári állami felsőbb leányiskolához neveztetett ki rendes tanárrá; onnan 1892-ben a brassói állami főreáliskolához helyeztetett át. Nemes és hazafias ambícióját képezte elhunyt igazgatónknak, hogy hazánk nemzetiségek lakta vidékein hirlapirodalmi munkássággal is szolgálja a magyarság ügyét, s e célból Nagybecskereken a Torontói, majd Brassóban a Brassó e. napilapokat szerkesztette, nagy szolgálatokat tevén ezzel nemcsak a magyar kultúra terjesztésének, de a magyar állami supremaeia érvényesülésének is. Fordulópont életében az 1895. év, amelyben a budapesti VII. kerületi Barcsay-utcai állami főgimnázium kötelékébe lépett,, ahol 1906-ig működött. — Ugyanez időre esik alkalmaztatása gróf Andrássy Tivadar családjánál. ahová leányainak. Ilona, és Katinka grófnőknek tanulmányi’ vezetésére hívták meg. s ahol öt éven keresztül főleg a magyar iro-