VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1917
II. Demkó Kálmán †
13 Szélesebb körű társadalmi életet is él most. Az a szép kerti lak. mely gimnáziumunk mellett az igazgató lakásául szolgál, gyakran lát vendéget falai közt, a legjobb középosztálybeli úri társa- -ágot. A népes zsúrok középpontja a házigazda bájos, fiatal leánya, Ilonka, később péchújfalusi Péchy Gyuláné, ki ezidőben a gimnáziumi hangversenyeken is nem egyszer ragyoghatja szavaló művészetét s ideálja a diákszíveknek. Közéleti szereplésre Budapesten is törekedett Demkó. Megkezdte agitációját első sorban felekezete. a görög-katholikusság érdekében. O maga. a görög-katholikus pap fia. e felekezetnek azon magyar érzésű tagjaihoz tartozott, kik a nemzettel való egységüket a szláv liturgiától való elszakadásban is kifejezésre óhajtották juttatni. A naptáregyesítés és a magyar nyelv oltári használata fő— programmpontjuk. Demkó szereplése a kath. autonómiai kongresz- szuson öltött nagyobb arányokat 1902-ben. amelyen mint homonnaL autonómiai kerületi képviselő vett részt s folytatódott a Szabó Jenő áltál megindított magyar liturgiái mozgalomban. Már Asszimiláció és reasszimiláció című iratában (1897) 4 pontba foglalta pártja követelményeit: 1. Meg kell erősíteni a nemzetiségek közt levő magyar nyelvszigeteket úgy, hogy azokat többé megtámadni ne lehessen. 2. Visszatartani a már ingadozókat. 3. Visszahódítani az elsza— kadtakat és ezek után 4. Kiterjeszteni a magyar nyelvhatárt. Mintegy 200,000 magyar megtartásáról és ugyanannyinak visszaszerzéséről van szerinte szó. Az egyetemi hallgatók közt különösen nagy sikerrel izgat Demkó s nemcsak szellemi vezetésüket veszi kezébe, de- anyagi megélhetésükről is gondoskodik, állást, ellátást szerez nekik.. A VIII. kér. népkonyhán állandóan kivételes kosztban részesül 12—15 pártfogoltja. A mozgalom középpontjául a görögdratholiku- sok ez időben már keveslik Ungvári. Megalakítják a görög-katho- liku.s magyarok Országos Bizottságát s Demkó megindítja a Görög- katholikus Hírlapot, mely jól. változatosan, élénken szerkesztve képviseli a budapesti központot, a magyar liturgia érdekét, a főiskolai internátust, a gör. kath. egyesületet. A ruténség nemzeti téren való vezetései is szorgalmasan ápolja. 1st mi a magyarskako naroda címmel meg akarja írni a magyar nemzet történetét a rutén - ség számára; ebből azonban csak az Árpádok kora készült el. Szerkeszti egyideig a Negyilyát (Vasárnap) is. azt a rutén nyelvű hetilapot. melyet a magyar kormány ad ki a magyarság érdekeinek ápolása céljából az egyes nemzetiségek számára azoknak anyanyelvén.
