VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914
IV. Az 1914-15. iskolai év rövid története
29 gálva a tanuló ifjúságnak. S a példa valóban hatott is! ltjaink serdültebb tagjai a legnagyobb lelkesedéssel voltak eltelve az egész év folyamán, a nagy nemzeti létharc minden fázisában, egyeseket, úgy szólván erővel kellett visszatartani a törvényes idő előtt a harcba vonulástól: nem tudták, nem ' akarták megvárni az időt, hogy mikor rohanhassanak a csaták viharába! S amikor Vili. osztályos tanulóink ideje elérkezett: a besorozás ünnepélyes alkalma s a harcba induló ifjaink távozásának nagy napja, lelkes örömmel, bátran dobogó szívvel, harcvágytól kipirult arccal búcsúztak ifjaink, míg honmaradt fiatalabb társaik fájó vágyódással kísérték őket nagy útjukra! intézetünket a háborús év otthonától is megfosztotta. Kórházzá alakított iskolánkból kiszorúltunk, idegen hajlékban kellett meghúzni magunkat s a napnak nehezebb: délutáni felében kellett végezni munkánkat. Örömmel és büszkeséggel mondhatjuk mégis, hogy mindez alig zavarta meg a tanítás és nevelés felelősségteljes munkáját; sem a háború izgalmai, sem a sok családot ért súlyos megpróbáltatások és csapások nem bénították meg a tanártestület igyekezetét és a tanuló ifjúság szorgalmát. Tanulóink tanulmányaikban hátramaradást alig szenvedtek, s az eredmény sem marad lényegesen mögötte az eddigi évek előmenetelének. — Úgylátszik, hogy a harcmezőn elesett annyi hősnek — köztük sok tanárnak s volt tanítványnak szelleme áthatotta az ifjúság lelkét; hisz mi meg nem szűntünk a hősök nagy példáit s önfeláldozását ifjaink elé állítani; s ez nem tévesztette el hatását: a hős árnyékok megihlették az ifjúság lelkét; eljöttek ők vissza, hős lelkűk visszaszállt hozzánk, átrepülve hegyen és rónán, eljött ifjainkhoz, behatolt keblükbe, lángra lobbantotta szívüket, hogy égjen a munka szeretetétől s kötelességének buzgó teljesítésében rójja le részét a küzdelemből, így lehetett, hogy annyi bajok és akadályok között is tanulóink a nagy esztendőt sikerrel, becsülettel végezték. . Legyen mindezekért hála és dicsőség a minket véghetetlen kegyelmével gondozó és őrző isteni Gondviselésnek! Kérjük továbbra is a magas Gondviselést, hogy maradjon velünk mindvégig s adja meg nekünk, hogy intézetünk, a mi ifjúságunk lelkes kis világával a dicsőséges győzelembe vetett törhetetlen hitében jelképezze ügyünk elkövetkezendő diadalát, jelképezze a haza hő vágyának teljesülését ! A fanév kezdete. Nemzetünk küzdelmének e nagy esztendejében is a tanév elején a szokásos javító-, pótló és magánvizsgá
