VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914
II. Az állampolgári nevelés és a háború
12 sok a tennivalónk ezen a téren, hogy az állampolgári nevelés gazdagabb gyümölcsöket teremjen. Nem tekintve azokat a feladatokat, melyek a népoktatásnak ez irányban való elmélyítésére alkalmasak lehetnek, itt van a középfokú oktatás egész területe, ahol az állampolgári nevelésről intenzivebb módon és tudatosan kellene gondoskodni.1 Ennek a felismerése bírta rá Miklóssy István főgimnáziumi tanárt, hogy az állampolgári nevelés érdekében mozgalmat indítson és eszmecserére adjon alkalmat a budapesti kath. tanári körben megtartott sorozatos előadásaival.1 2 További eszmecserére nem kerülhetett a sor, mert megindítója a háború kitörése óta hadi szolgálatot teljesít. Nem feladatom, hogy az állampolgári nevelés kívánatos továbbfejlesztését rendszeresen vázoljam most s e rövid kitérés után visszatérek annak a kérdésnek taglalásához, mikép használhatók fel a háború tanúlságai az állampolgári tudatosság felébresztésére és megerősítésére. Az állampolgári nevelés eszközének, mondjuk tárgyainak komplexumából, különösen az állampolgári jogok és kötelességek, másrészt a gazdaságtan közérthető elemei azok, amelyek a háború mozzanataiban éles világításba helyezhetők. Már maga az állam fogalma oly konkrét tartalmat nyer a háborúban, hogy sokkal könnyebben megérthető jelen ténykedéseiből, mint bármily szabatos definitióból. Lássunk néhány példát. Az állam a többi között személyes szabadságot, vagyonbiztonságot és az otthon sérthetetlenségét biztosítja polgárainak. A mig a béke tart, ezen jogok tudata a polgárok legtöbbjénél csak latens, csak egyénenkint és helyenkint lép fel, mint tudatos valóság, akkor, amikor valamely oldalról veszély fenyegeti és akkor kinek- kinek módjában van, hogy ezen jogainak megsértése ellen az arra hivatott fórumok előtt egymaga is védelmet keressen. A háborúban egyszerre s mindenkire kivétel nélkül rászakad annak a veszedelemnek a tudata, hogy e javaink veszendőbe mehetnek, ha győz az ellenség. 1 Jellemző pl., hogy nem egyszer akadnak olyan középiskolai tanulók, akik nem tudják, hogy katonai ügyben a járásbírósághoz, vagy a szolgabírósághoz kell-e fordulniok. 2 Fentebbi jegyzetben idézett előadásán kívül még két előadást tartott M.: Állampolgári nevelés Franciaországban. L. Magyar Középiskola 1914. évf. 275 1.; A németalföldi, a dán és a svájci állampolgári nevelés. L. u. o. 464 lap.