VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911

Gondolatok a nevelésről

22 Az átöröklés által átplántált emberi bűnök, szervi hibák s lelki betegségek romboló hatásának nagy irodalma is van. Bioló­giai, anthropologiai művek, psychopathologiai értekezések egész sora tárgyalja az átöröklés minden lehetőségét s számos tudomá­nyos intézmény keletkezett a theoretikus kérdések kísérleti vizs- gálására. A laikus közönség körében pedig a szépirodalmi művek, regények és színdarabok terjesztették és terjesztik most is. A sok közül említjük Zola regényét „Állat az emberben“, vagy Doszto- jewszkytől „A bűn és bünhődés“-t; Ibsen drámáit, Edmond Ros­tand „Sasfiók“-ját, amelyben erős motívumként szerepel, hogy Metternich a reichstadti hercegnek szemére veti az őseitől örökölt őrültséget. A darwinizmus néven ismeretes kifejlődési törvénynek két alapsajátsága van : az átöröklés és az alkalmazkodás. Az átörök­lés biztosítja az egyénnek őseitől kapott és a külön megszerzett képességeknek, testi és lelki habitus alapvonalainak az utódokra való átadását, az alkalmazkodás pedig lehetővé teszi az életküz­delemhez szükséges specialis készségek megszerzését. Minden élő lényre vonatkozólag a természetben két törvényt vettek föl: az egyik az átöröklés törvénye, amely által a természet folytonosan utánozza és ismétli maga magát, a másik a spontaneitás törvénye, mely abban áll, hogy a természet mindig valami újat, valami elütőt alkot. Az első biztosítja a typus fönmaradását s a faji sa­játságok állandó hatását; a másik pedig az egyedek közti külömb- séget magyarázza s lehetővé teszi a faj szervezeti és kulturális fejlődését. Az átöröklés törvényének ez a magyarázata, amikor t. i. nem­csak az öröklött tulajdonságok, hanem a szerzett képességek örö­kölhetőségét is vallják, nem vonja kétségbe teljesen a nevelés befolyásának hatalmát, sőt a nevelést az átöröklés legnagyobb ellenfelének tartja. Hiszen az alkalmazkodás által megszerezhető tulajdonságokra ható tényezők nagy része a nevelés kezében van. Az éghajlat megváltoztatása, az életviszonyok, társadalom, olvas­mányok, színház s más ható tényezők megválogatása és fölhasz­nálása a nevelőtől függ. Igen kevés vagy semmi a nevelés értéke, ha a Weismann-féle theoria alapján fogjuk föl az átöröklés tanát. Weismann ugyanis a szerzett tulajdonságok áthagyományozását csak a legnagyobb megszorítással fogadja el s az átöröklés tör­vényét csak a szintén öröklött tulajdonságoknál ismeri el. Egyik nemzedék a másik nemzedéknek adja át tulajdonságait és képessé-

Next

/
Thumbnails
Contents