VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911
Gondolatok a nevelésről
16 minden szépért és nemesért hévül. (Bihari). A kereszténységnek a nevelés hatalmában való hite külső megnyilvánulásában mindig kedvező a nevelésre. Olyan állásfoglalást nem találunk, mely ex- pressis verbis a nevelés hatalma ellen szólna, sőt minden iró, aki a nevelésről nyilatkozik, határozottan nagyfontosságúnak tartja befolyását. Hasonlóképen ha azt nézzük, hogy mi a keresztény ember életének a célja, akkor is a nevelés hatalmában való hitet magyarázhatjuk ki belőle, mert hiszen olyan cél nem tűzhető az ember elé, amelyet meg nem valósíthat; az erkölcsi cél megvalósítása pedig az erkölcsi neveléstől függ. A keresztény ember célját Krisztus következő szavai határozzák meg: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes.“ A célkitűzés szerint tehát az ember elérhet tökéletességet, csak az a kérdés, hogy ez a lehetőség milyen tényezőkön fordul meg. Az ember önmagára hagyatva, egyéni képességei alapján lehet-e olyan tökéletes, mint a „mennyei atya“, vagy pedig szüksége van-e valami más, kívül álló tényezőre is. A felelet erre az, hogy az ember érzéki természeténél fogva „a törvényt soha be nem töltheti“, hanem erre okvetlenül az isteni kegyelem szükséges. Az isteni kegyelem pedig kívül áll a nevelés hatalmán s így ennek hatása is ennyiben korlátolt A középkori nagy bölcsészek és theologusok felfogásából is annyiban magyarázható ki többé-kevésbbé kedvező vélemény a nevelés hatalmáról, amennyiben az üdvöziilhetés megítélésében az emberi akaratra, vagy az isteni kegyelemre helyeznek nagyobb súlyt. A renaissance idejében újra a rationalis eszmék uralma következett be összes sajátságaikkal és következményeikkel. — Megkezdődik az egyén fölszabadításának processusa az egyénben rejlő képességek fölismerése alapján s mint minden fölbukkanó új eszménél, a nehézségek leküzdésének lehetetlenségére nem is gondolnak, sőt a nehézségek föl sem tűnnek. így a nevelés hatalma is korlátlannak látszik „A természet, mikor fiút adott neked, nem adott mást, mint durva anyagot; a te dolgod, hogy az engedékeny és mindenné gyúrható anyagból a legjobb alakot alkosd. Ha elhanyagolod, vadállat lesz belőle; ha ellenben szorgos vagy, úgyszólván Istent nyerhetsz.“(Erasmus művéből idézi Barth.) Ezzel majdnem egyidejűleg a reformátorok legtöbbjénél újból az isteni kegyelemről szóló tan van befolyással a nevelés hatalmának értékelésére. Ebben a korban is a theologiai felfogásból vonható következtetések a fontosabbak, mint az egyes irók esetleges nyilatkozatai A reformátorok az isteni kegyelemről szóló
