VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911
Gondolatok a nevelésről
12 részt egyformán a philosophiai világnézet formálásában, hanem az egyiknek több része van benne, a másiknak kevesebb. Ez mindig bizonyos belső és külső sajátságoktól függ, sokszor attól is, — hogy képletesen szóljunk — hogyan tudja magát egy-egy igazság administrálni. Tény az, hogy bizonyos korban bizonyos tudományok uralkodnak a világnézetben, hogy koronkint más-más kulturális tényezők érvényesülnek és ez a szellemi légnyomás azulán ránehezedik az összes tudományokra, az egész szellemi világra. Különösen érvényes ez a nevelés összes kérdéseinél, leginkább pedig a nevelés hatalmának értékelésénél, ami különösen a régibb korokban teljesen a philosophiai meggyőződéstől függött. (Barth) Az emberiség életére, de főleg szellemi fejlődésére nagy hatással volt az eszmék sajátos élete. „Az emberiség története eszmék formájában játszódik le.“ (Hornyászky) Ez nem azt jelenti, hogy a történelem nem egyéb, mint eszmék váltakozása, mert az eszme már reflexió, melynek alapja maga az eleven élet. Hor- nyánszky fejtegetése alapján az eszméknek két fajtáját" külömböz- tetjük meg, úgymint az érzelmi és a rationalis eszméket. Érzelmi eszmék azok, melyeknek gyökere valamely érzelem, melyek „érzelmeink önkénytelenségén épülnek föl.“ De minthogy minden eszmének többé-kevésbbé köze van az érzelemhez, azért a belső tartalom nem elegendő ahhoz, hogy valamely eszmét érzelminek nevezhessünk. Sokkal jobban jellemzi az eszmék- jellegét az a „viszonyosság“, melyben azok más eszmékkel vannak. Az érzelmi eszmék jellegzetes tényezői „az egyenes vonalú folytonosság“, a „hagyomány“ és a „megszokás.“ Amit az érzelem egyszer önmagából teremtett, azt folytatja és fenntartja, amilyen tartalommal egyszer az eszmét telítette, olyat vagy ahhoz hasonlót kapcsol rendszerint hozzá a fejlődés folyamán. így válik az érzelem konservativ tényezővé. A rationalis eszmék forrása a kritika. Hatásuk negativ és positiv. Negativ hatásuk eredménye az „érzelmi értékek megdöntése“, melynek alapja természetünk lényeges részét alkotó tagadásban van. Amig az érzelmi eszmék sajátja a folytonosság, addig a rationalis eszmék sajátja a folytonosság megszakítása által a fejlődés siettetése. A rationalis eszmék a gondolat szolgálatában állnak s annak fölszabadítását célozzák ; az embert természetes megkötöttségének gondolatától megszabadítják, egyéni képességei iránt bizalmat ébresztenek s saját sorsának intézőjévé teszik. A különféle eszméknek ezt a változását jelezte Bodnár Zsigmond is az ő
