I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben

18

nem teljesedett be. Mire a nyár elérkezett, már jó ideje alá volt írva az a békekötés, mely nemzetünk fejlődésének s főleg politikai állásfoglalásának történetében oly nevezetes fordulatot jelent.

A kurucok unokái, az ónodi detronizációt kimondó rendek ivadékai a szatmári békét követő időben „vérüket es életüket“ áldozzák az ural- kodóliázért s evvel együtt Ausztria és Magyarország nagyhatalmi állásáért azokban az európai háborúkban, melyek a 18. századot és a 19. század elejét betöltötték. Akkor is nagy koaliciók küzdöttek egymással. A spanyol, osztrák és lengyel örökösödési, az északi, a hétéves s végül a napóleoni háborúkban épúgy folyt a harc a kontinensen s jó részben a tengerentúli gyarmatokban is, mint manapság. Az ilyen nagy világháborúk lényegükben véve nem egyebek, mint az erőviszonyok kiméletlen reviziói. A mérkőzés tüzében — mint ma is láthatjuk — egyes nemzetek, országok megedződnek, másokat megtör vagy megsemmisít a vihar. Az új egyensúly rendszer, a modern Európa kialakulásának esett áldozatul a lengyel királyság. Az Oroszország és Poroszország által kezdeményezett osztozkodást a Habsburg-ház nem nézhette tétlenül. Mária Terézia Lengyelország déli részét szerezte meg, majdnem egészen a régi ladoméri és halicsi fejedelemségek területét, melyeket Nagy Lajos az 1352-iki szerződésben csak ideiglenesen engedett át Lengyelorszgnak, de amelyek később mégsem kerültek vissza hazánkhoz.28) Most Mária Terézia felújítja a történeti jogcímet,29) a katonai megszálláskor elrendeli, hogy a magyar és erdélyi címereket is alkalmazzák, sőt határozottan meg is Ígéri Gaiiciá- nak Magyarországhoz való visszacsatolását. De az Ígéretből az ország- gyűlések későbbi sürgetései ellenére sem lett valóság. Mégis legalább 1773 óta mint előretolt, bár határainak természeténél és alakjánál fogva nem igen kiváló védelmi pozíció illeszkedik e tartomány a Kárpátok túlsó lejtői elé. Akkori területe majdnem teljesen azonos volt a mostanival, csak

28) E szerződés szerint Nagy Lajos fenntartja a magyar korona tulajdonjogát o két tartományra s csak ideiglenesen engedi át azokat Kázmér lengyel királynak, oly kikötéssel, bogy ha Kázmérnak fia születnék, Magyarország a két tartományt 100,000 forintért visszaválthatja. (Pór Antal, Nagy Lajos, Budapest, 1892., 274.)

J9) Ez alkalomból (1772) jelenik meg Bécsben német, latin és francia nyelven Benczúr Józsefnek Galíciára való történeti jogainkról szóló munkája. II. József halálakor a megyék feliratban sürgetik Galíciának az országgyűlésre való meghívását, sőt a galíciai rendek bécsi deputációja is kéri az egyesítést. (Marczali H., Az 1790—91. országgyűlés. Budapest, 1907. I. 138. 271.). A visszacsatolás nem történt meg, külöm- böző, a ..Staatsraison“ körébe tartozó okokból, melyek között nem utolsó, hogy Magyarországon a nemesség adómentességet élvezett. így legalább teljesen önzetlenül lelkesedhetett nemzetünk a múlt század 30-as éveiben a lengyel szabadságharcért, minek irodalmi emléke Deák Ferenc 1834-i országgyűlési beszéde és Hollók Imre, „.Nexus nationis Hungarae cum Polonica, Cassoviae 1831.“ c. munkája, melyet a kormány elkobozhatott.