I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben

14

után is mint a politikai kényszerhelyzet okozta mésalliance-ot mentegeti

IV. Béla király a pápa előtt, hogy leányait orosz fejedelmekhez adta feleségül.21)

Mint a délnyugati terjeszkedés, a galiciai hódító hadjáratok is Szent László és Kálmán idejében veszik kezdetüket, bár kevésbbé kedvező auspi- ciumok mellett. Ali. század legutolsó évében vívtak őseink kún és orosz hadakkal a most oly emlékezetessé vált Przemysl-nél szerencsétlen ütközetet. Kern tudta kiköszörülni atyja vereségét a seregben támadt lázongás miatt II. István sem Ladomér ostrománál, melyben a most szintén sokat emlegetett Vladimir-Volynskij-t kell keresnünk. De azokban a hadjáratokban is, melyeket II. Géza, III. Béla (az első „Galiciae rex“) s főleg a legkevésbbé sem harciatlan II. Endre vívtak Galicia földjén, a közelmúltból jól ismert nevekkel találkozunk. Sok magyar vér folyt akkor is Grodek, Halicz, Trembowla vidékén, bár e földet, melyre a lengyel király, majd a litván fejedelem is igényt tartott, hosszabb időre még sem fegyveres erővel, hanem békés szerződés, politikai házasság útján sikerült megszerezni. Ezt az eredményt az Árpádok nemzeti politikájának hű örökösei, az Anjouk érték el. Károly Róbert, a „kistermetű“ (Lökhetek) Ulászló lengyel király veje, 1339-ben kötötte Visegrádon sógorával, 'Kázmérral azt az utódlási szerződést, amelynek következtében fia, Nagy Lajos háromszor személyesen vezetett,22) több ízben pedig küldött hadakat a Kárpátokon át nagybátyja, Kázmér lengyel király segítségére, aki a pogány litvánokkal és tatárokkal állott küzdelemben. Az utóbbinak gyermektelen halála után 1370 és 1386 között a két országot personál unió kapcsolta egybe. Lengyelország területe akkor kisebb volt a mainál s nem terjedt addig a vonalig, ahol ma a szövetségesek seregei állanak. Nagy Lajos uralma külpolitikai helyzet tekintetében mégis hazánk történetének legfényesebb korszaka. Még Mátyásnak oly sok dicsőségtől övezett cseh és osztrák hódításaival szemben is nem kis súllyal esik latba, hogy Velence legyőzése az Adrián, e ma is vitássá lett tengeren

21) IV. Ince pápához írt levele 1253. nov. 11.

22) Az első, 1351-i hadjáratban Nagy Lajos az északi Kárpátokon át egyenesen Krakkóba ment és nagybátyjával együtt Sandomiron át haladt Lublinig, ahonnan még 15 napi járóföldre hatolt be a litvánok országába, majd ugyanazon úton tért vissza. A következő évben a duklai szoroson, Sanokon át halad Belz váráig, (a mostani háborúban 1915 június végén volt nevezetesebb harcok színhelye) melynek eredménytelen ostroma után, miközben maga is megsebesült, délnek fordúlva, a ve- reckei hágón át vezette haza seregét. A harmadik (1354) hadjárat útvonaláról nincsenek részletesebb adataink. Nagy Lajos uralma egyébként az északkeleti vidék néprajzi történetében is nevezetes. Kútkének (kisoroszok) ugyán már előbb is kezdtek beköltözni a gyepüelve földjére, de nagyobb arányú betelepítésüket a mármarosi oláhoknak Nagy Lajos katholizáló törekvései folytán történt kivándorlása vonta maga után.