I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

I. A középiskola és a tanuló ifjúság

ségét nemcsak az elvetett mag jó vagy rossz volta, nemcsak a földművelő vagy kertész szorgalma, nemcsak az időjárás, hanem a föld természete, a talaj alkalmas volta is befolyásolja. Csodálatos, hogy amikor a középiskola terméshozamát vizsgálják és mérlegelik, elfelejtik, hogy ebben a termésben az ifjúságnak, mint talajnak is szerepe volt. Az ifjúság egyrészt nyers anyagnak tekinthető, amelyből valami tökéletesebbet, célszerűbbet kell alkotni, másrészt talajnak, amelybe elhintik a tudásnak és az erényeknek magvait, hogy ott kikeljenek, fejlődjenek és sokszoros termést hozzanak.

Aki tehát véleményt, ítéletet akar mondani a középiskola munkájáról, aki az igazságot nem akarja elkerülni, mint az irgalmas samari- tanus példázatában a zsidó pap a szerencsétlenül járt hitsorsosát, annak meg kell ismernie az ifjúságot is s benne mindama nehézségeket, akadályokat és ellenállásokat, amelyeket a középiskolának meg kell szüntetnie, el kell hárítania és le kell győznie, hogy tevékenységét zavartalanabból fejthesse ki.

A következő soroknak az a céljuk, hogy az érdeklődőknek felvilágosítást nyújtsanak, milyen is az az ifjúság, amellyel a középiskolának dolga van, milyennek mutatkozik a középiskola falain belül a középiskolai élet különféle nyilvánulásaiban. Nem vádirat az ifjúság ellen, amely — mint a pesszimizmus szülötte -— csak a hibákat látja és nagyobbítja. Nem is tükör, mert ez csak föltárja a fogyatékosságokat, de nem mondja meg ezeknek az okait. Nem természetrajza az ifjúságnak, mert nem minden oldalról mutatja be. Ha mindenáron hasonlítani kell valamihez e sorok összességét, azt mondhatnám, hogy néhány mozgófénykép az ifjúság jelleméből. A fölvételek az ifjúság jellemének ama vonásait örökítik meg, amelyek benső kapcsolatban állanak az iskolával és az iskola munkájával. Nemcsak magukra a vonásokra, hanem ezek keletkezésének és fejlődésének okaira is figyelemmel vannak.

Az ifjúság jellemében található ilyen vonásokat csoportosíthatjuk. Az első csoportbeliek részint az általános emberi természetben gyökereznek, részint az ifjúkor lényeges sajátságai. A másodikba azok tartoznak, amelyek a személyi és tárgyi környezet hatása alatt fejlődnek ki és erősödnek meg. A harmadik csoportot azok alkotják, amelyeket az iskolai tömegélet teremt meg és növel nagyra. Magától értetődőleg egyéb tulajdonságok is élnek az ifjú lélekben, ilyenek pl. az „egyéniség“ elemei, ezekről azonban ezúttal nem lesz szó.