Budapest - Ráday Mihály emlékszám (2021. november)

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere 1990 és 2010 között, nem írásban, hanem élőszóban reagált kérésünkre. Mondanivalójának lényege Ráday Mihály különleges egyénisége és megkerülhetetlensége bármilyen műemlékvédelmi ügyben.

z általa alapított szervezet, a Budapesti Városvédő Egyesület és a hozzá kap- X A. csolódó társadalmi mozgalom a hivatalossággal való küzdelemben fogant. Hiába volt a rendszerváltást követően a budapesti városvezetés nyitottsága, empátiája, hiába volt, hogy politikai szerepvállalása azonos pártban talált bennünket, de kettőnk pörgési sebessége, türelmetlenség! együtthatója jelentősen eltért.

Bárhol járt, Budapesten és vidéken, ha az épített örökségből bármilyen értéket veszélyeztetve látott, rá jellemző módon azonnal beindult a Ráday-kampány. Ebben nagy segítségére volt a nevéhez fűződő, és a későbbi médiafelfogástól idegen, ezért meg is szüntetett Unokáink sem fogják látni című műsora.

Nem könnyű kimondani, de a mozgalmi üzemmód és a tudatos várostervezés, városvezetés csak nagy türelemmel és a másik oldal érvei iránti nyitottsággal hangolható össze. Különösen igaz ez olyan időszakban, amikor a főváros vezetésének politikai ellenszélben, kormányzati megszorítások közepette kellett dolgoznia.

A tisztelet és elismerés nem változtat azon, hogy kimondjuk: Misi nehéz ember volt. Külön fejezet lehetett volna Kovács Andrásnak a rendszert feszegető filmjében.

Folyamatos küzdelmeink, veszekedéseink, vitáink ellenére nem véletlenül Ráday Mihály „városvédő prefektusnak” ajánlottam a Wesley

János

Főiskola hallgatóinak írott jegyzetemet. Ez a dolgozat azt foglalja össze, hogy a számunkra akár mintának is tekinthető 19. századi európai városfejlesztés milyen tudatosan fogta egybe az építészeti, közellátási, közlekedési elképzeléseket a városlakók igényeivel, és miként teremtette meg a tiszteletet érdemlő „főváros” fogalmát. Ezt a felfogást a városvédő Ráday Mihály a maga és mozgalma számára zsinórmértéknek tekintette.

Nemrég kellett búcsút vennie tőle a Nemzet Fővárosának, de egyben az egész országnak is. Hetvenkilenc évet élt, és igazán élhetett volna még. Ráday Mihály nem volt alkalmazkodó természetű ember, de nagy kár, hogy nem maradt tovább közöttünk.

Már fiatalemberként ismertté vált a neve a közvélemény előtt a Magyar Televízióban végzett tevékenysége alapján. Általános népszerűséget hozott számára a hetvenes évek végén a ma már legendává érlelődött városvédő sorozata, az Unokáink sem fogják látni... Ezzel rendkívüli kulturális szolgálatot tett az utókornak. Szakavatott művészettörténészként és határozott megközelítésével szemléletet alakított. Sok építészeti, művészi, történeti értéket mentett meg, és ráirányította a figyelmet a kulturális hagyaték fontosságára. Igen kedvező irányban formálta ebben az értelemben a közgondolkodást. A nyolcvanas években a Városszépítő Egyesülettel szintet lépett abban a munkában, ami szenvedélyévé vált.

Még óbudai polgármesterként ismertem meg őt személyesen. Konfliktusok terhelték kapcsolatunkat Óbuda-Újlak revitalizációja kapcsán. Öt nem érdekelték a jogi adottságok, kötöttségek, engem viszont korlátoztak. Mégis értékeltem magamban elhivatottságát, megingathatatlanságát.

Fővárosi önkormányzati képviselői működése felemás érzéseket váltott ki belőlem. Nem volt ő igazán politikus alkat. Abban az időben is szakmai tevékenysége volt az, amire oda kellett figyelni. A Podmaniczky téri szobor, az Andrássy úti kandeláberek, a Róth Miksa-házban létrehozott emlékmúzeum, a Gresham-palota újjáépítése és még sok minden más az ő műértő gondolkodását őrzi. Ahogy nevéhez fűződik a Fővárosi Önkormányzat Műemléki Alapjának létrehozása is.

2010-ben, mikor főpolgármesterré választottak, nem kevesek meglepetésére felkértem őt főtanácsadónak. Ö jó szívvel el is vállalta. Ahogy várható volt, ott is adódtak konfliktusaink. Volt úgy, hogy ordítoztunk egymással. Ráday általában nem volt tekintélytisztelő alkat, amit én nem vettem tőle rossz néven, ahogy szerintem Demszky sem. Mindig többet akart elérni, mint amennyit lehetett, de ebben általában nemes célok vezérelték.

Nehezen vette tudomásul, mikor a hetven éves életkort elérve, jogszabályi kötöttség miatt nem folytathatta a hivatali munkát. Ezt ma már jobban megértem, mint akkor.

Mi Ráday Mihállyal nem voltunk barátok. Határozottságát, célra törő személyiségét, mindenek előtt hátrahagyott életművét azonban nagyra értékelem. Budapest történetébe örökre beírta a nevét.

Tarlós István Budapest főpolgármestere 2010-2019