Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Botzheim Bálint: ÉPÍTETT VILÁG - Múlt és jövő szimbiózisa
27 Építészeti különlegességéhez még az is hozzátesz, hogy város szerkezeti szempontból sajátos módon, a palota két utcát köt össze. Kalandos története a 19. század végére nyúlik vissza. Károlyi István és felesége, Csekonics Margit építtette 1881 és 1885 között. Az eredeti terveket a Monarchia-szerte híres színháztervező páros, a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer készítették. A művezetéssel Meinig Arthúrt bízták meg. A három belső udvar köré szervezett épületegyüttes Múzeum utcai szárnyában kaptak helyet a fényűző grófi lakosztályok, míg a Reviczky utcai, eredetileg földszintes részbe istálló, kocsiszín és személyzeti szállások települtek. Két évtizeddel később ezt a szárnyat egy lakószinttel bővítették, az áttervezésre Meinig Arthúrt kérték fel. Ekkor a főúri udvart lezáró árkádra is ráépítettek, így alakult ki a ma ismert, impozáns kétszintes árkádfal, amely elválasztja a két belső udvart. Rozsnyai József kutatásai szerint Budapesten a Károlyi-Cseko nics-palota lett a neobarokk stílus első képviselője. A második világháború alatt az épület komoly sérüléseket szenvedett. Több funkcióváltás után 1956-tól az Országos Műszaki Könyvtár kezelésébe került, ekkor és később is számos átalakítást végeztek rajta. A mostani felújítás tervezése 2015-ben kezdődött és komoly szakmai sikernek ígérkezik. Az egyetemi funkció működéséhez mintegy tízezer négyzetméternyi területre volt szükség. A tervezői koncepció kortárs módon kezelte a felújítás egészét, megőrizte a régi épület értékeit, az oktatási tereknek pedig az igényeknek megfelelő korszerű helyiségeket biztosított. A kastélyszárny földszintjén kapott helyet a könyvtár, amely nyitva áll a hallgatók előtt, csakúgy, mint a pincében található fitneszterem. A földszinten található még az épület egyedülállóan szép helyisége, a csavart oszlopos tárgyaló, amely a kari tanács számára lett fenntartva, ugyanakkor a burkolatával, kazettás mennyezetével reprezentatív funkciókra is alkalmas. A Múzeum utcai bejárattól nyíló, látványosan kialakított, kétszintes, tölgyfa burkolatos hall üvegfedése a maga korában is korszerű szerkezetnek számított. A fentről érkező fény különleges hangulatot ad ennek a térnek. Faragott ornamentikája olyan gazdag és sűrű, hogy szinte textúrává áll össze. Központi elemének, az íves lépcsőnek formagazdagságát fokozza a pihenő félkör alakú teresedése, melyet a díszes falfülke a pihenőben még hangsúlyosabbá tesz. A felsőbb szinteken az egyetem vezetése számára alakítottak ki irodákat. Ide került a dékáni hivatal, tárgyalóval és a szükséges helyiségekkel. Az első emeleten a korábbi átépítések során emelt falak bontásával visszaállították az eredeti térsorokat, újra összeköttetésbe került az egykori utcai szalon, a pompás bálterem, a szalon és az ebédlő. Ugyanígy helyreállt az eredeti térszerkezet az előbbire merőlegesen elhelyezkedő szalon – szivarszoba – grófkisasszonyi lakosztály térsor. A palota legékesebb terme a bálterem, melynek rekonstruálása komoly kihívás volt, az eredeti állapotról ugyanis alig maradt fenn forrás. A mennyezetet díszítő Lotz Károly freskót fénykép alapján állították helyre, az eredeti megsemmisült a második világháborúban. A bálterem az egyetemi élet egyik reprezentációs helyszíne, illetve külső rendezvények számára is bérelhető lesz. Az egykori szivarszobába egy eredeti tapétadarab alapján dombornyomott burkolat került. A korabeli ebédlő helyén egy 90 fős előadótermet kapott a dékáni szárny, míg a második emeletet a dékáni hivatalhoz tartozó irodák foglalják el. A Reviczky utcai szárny nagyon vegyes állapotban volt a felújítás kezdetén. A többszöri átalakítás, emeletráépítés miatt a szerkezetek statikailag bizonytalan, illetve több helyen kritikus állapotban voltak. Erre az egységre nem vonatkozott a Múzeum utcai részt illető műemléki védelem. Itt jelentős bontások után szinte tiszta lappal indulhatott az új épületszárny, az egyetem legforgalmasabb, nap mint nap diákokkal megtelő részének tervezése és építése. Ennek leglátványosabb eleme a bejárat mögött nyíló, többszintes, üvegtetővel fedett aula. Monumentáépített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Múlt és jövő szimbiózisa A Károlyi-Csekonics-palota felújítása és átalakítása A józsefvárosi palotanegyed pompás épületei között is egyedülálló jelenség a Károlyi-Csekonics-palota, amelyet évek óta tartó átfogó felújítása után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara vett birtokba szeptember elején. Az egyetem új aulája a több emeletnyi zöld fallal Fotó: Götz Eszter ÉPÍTETT VILÁG szöveg: BOTZHEIM BÁLINT FOTÓ : JUHÁSZ NORBERT
