Budapest, 2020. (43. évfolyam)
9. szám, szeptember - KULTAJÁNLÓ - könyv, kiállítás
BUDA PEST 20 20 / 09 30KULTAJÁNLÓ MESÉK A SZABADULÁSRÓL CSÓKA JUDIT Corvina Kiadó • Ára: 3490,-Ft ¤ Csóka Judit klinikai szakpszichológus–meseterapeuta negyedik mese válogatásában talán a lehető legnehezebb témát boncolgatja: miként válunk valami foglyává, hogyan képes megmérgezni életünket egy erőszakos szülő, egy agresszív társ, egy gonosz idegen, a mindenkori hatalom, a szociális helyzetünk, a társadalmi előítéletek... de legfőképp a saját pszichológiai korlátaink. Szerencsére a Föld népeinek kollektív tudása nemcsak kifejti ezeket a csapdahelyzeteket, hanem megoldást is kínál, így a fő hangsúly a szabadulásra esik. Szó szerint lélekemelő olvasmány! Édes Anna / Kosztolányi A PIM új tárlata Kosztolányi Édes Annáján keresztül idézi fel Trianon emlékezetét Petőfi Irodalmi Múzeum • 2020. szeptember 21-től 2021. szeptember 30-ig ¤ A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik leg ismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A szövegben hol egyértelműen, hol utalások szintjén tűnnek fel a korszak eseményei, így a cselekmény díszletéül szolgáló, tárgyi, időrendi alapossággal megalkotott történelmi tabló töredezett, hiányos. A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi művön keresztül idézi fel Trianon emlékezetét: a regény világán belül mutatja be a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és sodródását a történelem szédületében. Kosztolányi 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele”. Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélésén szinte haláláig dolgozott, főleg nagyepikai műveiben. Nyilatkozata szerint az Édes Anna írása közben mindig a temetési szertartás latin verseit mondogatta és énekelte. Értelmezésünkben a regény elé illesztett halotti ima nem annyira Vizyékért vagy Édes Annáért, mint inkább a háború és Trianon sújtotta Magyarországért szól. Kiállításmegnyitó: 2020. szeptember 21., hétfő, 18:00 óra Grafika: Kiégő Izzók AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI ¤A Holnap Kiadó Magyarország nagy jelentőségű építészeti és kultúrtörténeti értékekeinek bemuta tására vállalkozott Az építészet mesterei című albumsorozat kiadásával. A sorozat a magyar építészet legjelesebb képviselőit mutatja be a nagyközönségnek úgy, hogy a tudományos igényességet ötvözi a közérthetőséggel és olvasmányossággal. Ezért a sorozatot mind a szűkebb szakma, mind a magyar kultúra iránt általánosságban érdeklődő olvasóknak szánjuk. A kötetek műfaja dokumentumgyűjtemény, amely a művészek korától napjainkig született írásokból: naplójegyzetekből, életrajzokból, épület-elemzésekből, méltatásokból, visszaemlékezésekből, újságcikkekből áll össze, különös gondot fordítva az érdekes, újdonságokat tartalmazó bemutatásra. A szerzők és a kiadó célja az, hogy a válogatásból az alkotó egész munkássága kirajzolódjék, érzékeltetve a kort, a társadalmi viszonyokat, amelyek között az alkotások megszülettek. A sorozat az építészeti könyvkínálatban és az általános építészeti műveltségben meglévő hiány csökkentéséhez szeretne hozzájárulni. A sorozatban eddig huszonhárom kötet jelent meg. FEHÉRVÁRI ZOLTÁN – PRAKFALVI ENDRE RIMANÓCZY GYULA Az építészet mesterei Rimanóczy Gyula (1903-1958) műegyetemi tanulmányait a Trianoni béke diktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930- as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte akét világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő művét Pasaréten, a Páduai Szent Antal ferences templomot. Modern villái – mások mellett a Bányász, Szakáts, Széll és Horváth családok számára a fővárosban és Debrecenben – középületeivel egyetemben, mint a Dob utcai Postapalota vagy a Mester utcai OTI rendelőintézet, mértékadó művei a klasszikus modern architektúránknak. Hazánk újjáépítését egy újabb történelmi kataklizma után (1945) a modernizmus kiteljesedésének reményében tervezte az építész szakma. Az ország szovjetizálódása azonban hatalmi szóval uralomra juttatta a szocialista realizmus primátusát, ami formai oldalról a neoklasszicizmus felmelegítését jelentette. Rimanóczy maradandót alkotott ebben a kényszerhelyzetben is: Győr iparitanuló iskola, a Műegyetem R- épülete a Duna parton. Korai halála megakadályozta a modernitás szellemét újrateremtő alkotói periódusának kiteljesítésében. 9789633492420 www.holnapkiado.hu Az építészet mesterei sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Hild József (1789–1867) Meinig Arthur (1853–1904) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT PRAKFALVI ENDRE – FEHÉRVÁRI ZOLTÁN RIMANÓCZY GYULA Az építészet mesterei FARBAKYNÉ DEKLAVA LILLA SCHULEK FRIGYES Az építészet mesterei Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is. Farbakyné Deklava Lilla könyve a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját mutatja be elsőként, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. 9789633491805 www.holnapkiado.hu Az építészet mesterei sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT FARBAKYNÉ DEKLAVA LILLA SCHULEK FRIGYES Az építészet mesterei Sculek_vedoborito_nyomdai.indd 1 2017. 08. 17. 14:22 HAVAS GYÖNGYVÉR HILD JÓZSEF A� ��������� �������� Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók voltak az antik világ épített örökségéről és saját korának európai építészetéről szóló szakmunkák. Magyarország monumentális szakrális épületeinek megvalósításában is jelentős szerepet kapott, az ő tervei szerint épült fel az egri székesegyház, 1839-től az ő vezetésével folytatódott az esztergomi bazilika építése, és ő kezdte el a Szent István-bazilika tervezését és építését is. Kortársai tisztelték és elismerték, a korabeli folyóiratok „lángeszű építőmesternek” nevezték. 9900 FT www.holnapkiado.hu A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet HAVAS GYÖNGYVÉR HILD JÓZSEF A� ��������� �������� 9900 Ft ISSN 1588-919X www.holnapkiado.hu 9789633491997 A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet HildJozsef_vedoborito_nyomdai.indd 1 2017. 12. 06. 15:32 ROZSNYAI JÓZSEF MEINIG ARTHUR A� ��������� �������� Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonicspalota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett. Mágnásépítészként emlegették korában, paloták és kastélyok specialistája volt. Irodájából kerültek ki a Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) és a tiszadobi Andrássy-kastély tervei, melyek további jelentős arisztokratikus megbízásokhoz juttatták. Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat. 9789633492192 A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Hild József (1789–1867) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT A� ��������� �������� ROZSNYAI JÓZSEF MEINIG ARTHUR www.holnapkiado.hu Meinig_vedoborito_nyomdai.indd 1 2018. 05. 16. 11:16 Az építészet mesterei A Holnap Kiadó Magyarország nagy jelentőségű építészeti és kultúrtörténeti értékekeinek bemutatására vállalkozott Az építészet mesterei című albumsorozat kiadásával. A sorozat a magyar építészet legjelesebb képviselőit mutatja be a nagyközönségnek úgy, hogy a tudományos igényességet ötvözi a közérthetőséggel és olvasmányossággal. Ezért a sorozatot mind a szűkebb szakma, mind a magyar kultúra iránt általánosságban érdeklődő olvasóknak szánjuk. A kötetek műfaja dokumentumgyűjtemény, amely a művészek korától napjainkig született írásokból: naplójegyzetekből, életrajzokból, épület-elemzésekből, méltatásokból, visszaemlékezésekből, újságcikkekből áll össze, különös gondot fordítva az érdekes, újdonságokat tartalmazó bemutatásra. A szerzők és a kiadó célja az, hogy a válogatásból az alkotó egész munkássága kirajzolódjék, érzékeltetve a kort, a társadalmi viszonyokat, amelyek között az alkotások megszülettek. A sorozat az építészeti könyvkínálatban és az általános építészeti műveltségben meglévő hiány csökkentéséhez szeretne hozzájárulni. A sorozatban eddig huszonhárom kötet jelent meg. Budapest hirdetés.indd 1 2020. 08. 14. 12:19 FEHÉRVÁRI ZOLTÁN – PRAKFALVI ENDRE RIMANÓCZY GYULA Az építészet mesterei Rimanóczy Gyula (1903-1958) műegyetemi tanulmányait a Trianoni béke diktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930- as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte akét világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő művét Pasaréten, a Páduai Szent Antal ferences templomot. Modern villái – mások mellett a Bányász, Szakáts, Széll és Horváth családok számára a fővárosban és Debrecenben – középületeivel egyetemben, mint a Dob utcai Postapalota vagy a Mester utcai OTI rendelőintézet, mértékadó művei a klasszikus modern architektúránknak. Hazánk újjáépítését egy újabb történelmi kataklizma után (1945) a modernizmus kiteljesedésének reményében tervezte az építész szakma. Az ország szovjetizálódása azonban hatalmi szóval uralomra juttatta a szocialista realizmus primátusát, ami formai oldalról a neoklasszicizmus felmelegítését jelentette. Rimanóczy maradandót alkotott ebben a kényszerhelyzetben is: Győr iparitanuló iskola, a Műegyetem R- épülete a Duna parton. Korai halála megakadályozta a modernitás szellemét újrateremtő alkotói periódusának kiteljesítésében. 9789633492420 www.holnapkiado.hu Az építészet mesterei sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Hild József (1789–1867) Meinig Arthur (1853–1904) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT PRAKFALVI ENDRE – FEHÉRVÁRI ZOLTÁN RIMANÓCZY GYULA Az építészet mesterei FARBAKYNÉ DEKLAVA LILLA SCHULEK FRIGYES Az építészet mesterei Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is. Farbakyné Deklava Lilla könyve a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját mutatja be elsőként, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. 9789633491805 www.holnapkiado.hu Az építészet mesterei sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT FARBAKYNÉ DEKLAVA LILLA SCHULEK FRIGYES Az építészet mesterei Sculek_vedoborito_nyomdai.indd 1 2017. 08. 17. 14:22 HAVAS GYÖNGYVÉR HILD JÓZSEF A� ��������� �������� Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók voltak az antik világ épített örökségéről és saját korának európai építészetéről szóló szakmunkák. Magyarország monumentális szakrális épületeinek megvalósításában is jelentős szerepet kapott, az ő tervei szerint épült fel az egri székesegyház, 1839-től az ő vezetésével folytatódott az esztergomi bazilika építése, és ő kezdte el a Szent István-bazilika tervezését és építését is. Kortársai tisztelték és elismerték, a korabeli folyóiratok „lángeszű építőmesternek” nevezték. 9900 FT www.holnapkiado.hu A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet HAVAS GYÖNGYVÉR HILD JÓZSEF A� ��������� �������� 9900 Ft ISSN 1588-919X www.holnapkiado.hu 9789633491997 A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet HildJozsef_vedoborito_nyomdai.indd 1 2017. 12. 06. 15:32 ROZSNYAI JÓZSEF MEINIG ARTHUR A� ��������� �������� Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonicspalota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett. Mágnásépítészként emlegették korában, paloták és kastélyok specialistája volt. Irodájából kerültek ki a Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) és a tiszadobi Andrássy-kastély tervei, melyek további jelentős arisztokratikus megbízásokhoz juttatták. Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat. 9789633492192 A� ��������� �������� sorozat eddig megjelent kötetei: Hauszmann Alajos (1847–1926) Ybl Miklós (1814–1891) Lechner Ödön (1845–1914) Feszl Frigyes (1821–1884) Medgyaszay István (1877–1959) Steindl Imre (1839–1902) Vágó József (1877–1947) Komor Marcell (1868–1944)/ Jakab Dezső (1864–1932) Toroczkai Wigand Ede (1869–1945) Pollack Mihály (1773–1855) Korb Flóris (1860–1930)/ Giergl Kálmán (1863–1954) Hudec László (1893–1958) Lajta Béla (1873–1920) Schulek Frigyes (1841–1919) Hild József (1789–1867) Az építészet mesterei sorozat DOKUMENTUMTÁRÁBAN: Pierre Vago: Egy mozgalmas élet 9900 FT A� ��������� �������� ROZSNYAI JÓZSEF MEINIG ARTHUR www.holnapkiado.hu Meinig_vedoborito_nyomdai.indd 1 2018. 05. 16. 11:16 Az építészet mesterei A Holnap Kiadó Magyarország nagy jelentőségű építészeti és kultúrtörténeti értékekeinek bemutatására vállalkozott Az építészet mesterei című albumsorozat kiadásával. A sorozat a magyar építészet legjelesebb képviselőit mutatja be a nagyközönségnek úgy, hogy a tudományos igényességet ötvözi a közérthetőséggel és olvasmányossággal. Ezért a sorozatot mind a szűkebb szakma, mind a magyar kultúra iránt általánosságban érdeklődő olvasóknak szánjuk. A kötetek műfaja dokumentumgyűjtemény, amely a művészek korától napjainkig született írásokból: naplójegyzetekből, életrajzokból, épület-elemzésekből, méltatásokból, visszaemlékezésekből, újságcikkekből áll össze, különös gondot fordítva az érdekes, újdonságokat tartalmazó bemutatásra. A szerzők és a kiadó célja az, hogy a válogatásból az alkotó egész munkássága kirajzolódjék, érzékeltetve a kort, a társadalmi viszonyokat, amelyek között az alkotások megszülettek. A sorozat az építészeti könyvkínálatban és az általános építészeti műveltségben meglévő hiány csökkentéséhez szeretne hozzájárulni. A sorozatban eddig huszonhárom kötet jelent meg. Budapest hirdetés.indd 1 2020. 08. 14. 12:19
