Budapest, 2020. (43. évfolyam)

3. szám, március - Buza Péter: MÚLTIDŐ - Negyvennyolcas becsület

BUDA PEST 20 20 / 03 2MÚLTIDŐ A felvidéki polgárnak, aki Klapka tüzér főhadnagyaként tette le a fegyvert Világosnál, egész életében egy cél lebegett a szeme előtt. Tisztességesen élni. Olyan poszton, cégek, intézmények gazdasági vezetőjeként, pénztárosaként, amely hivatallal a közgondolkodásban gyakran együtt járnak büntetéssel fenyegetett cselekmények. Pesten, 1848-ban lépett be a honvédseregbe, és még halála előtt három évvel is a valamikor bajtársak sorsának könnyítése volt élete hivatása. Nagy idők hétköznapi hőse a főszereplőnk: Greguss Lajos. NEGYVENNYOLCAS BECSÜLET Száztíz éve, 1910-ben, amikor már magá ­nak a dicső harcnak emlékezete is megko­póban, özvegy Greguss Imréné a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza apósa, a tüzérfőhadnagy, Greguss Lajos kardját, atilláját, övét. Mint minden más negyvennyolcas tétel, a Hadtörténeti Múzeumba kerültek, amikor 1930 körül az intézmény végleges otthonába, a Nán­dor laktanyába beköltözhetett. Hogy a Várban mi történt 44–45 fordulóján, közismert. Kevésbé, hogy a várható pusztítás elől az anyag nagy részét a muzeológusok a Doba községhez tartozó somló­vári Erdődy-kastélyba menekítették. Amit aztán, részben az orosz katonák, részben a környék népe a puszta falakig kifosztott. Az egyenruha-gyűj­teménynek a kilencven százaléka tűnt el. Főhad­nagyi atillából is mindössze egy maradt. Nem állapítható meg, hogy kié. Megmutathatnám, ha lett volna lehetőség rá, hogy – megbontva mai tárolási helyét – lefényképezzék. Ezt azonban a gyűjtemény kezelői nem vállalták egyéb, sokirá­nyú elfoglaltságaik miatt. Zayugróctól Klapkáig A hősök, az atillák – meg a magyar történe­lem – sorsa forgandó. Greguss Lajos (anyaköny­vezése idején Gregusch) a Nyitra megyei Bucsány (Bučany) községben született 1827. július 3-án. Ezerötszáz lelkes, színtiszta evangélikus és szin­te színtiszta szlovák falu. Édesapja, Mihály a Zay grófok uradalmának kertésze. Édesanyja Okruczky Karolina szakolcai (az ott először 1745-ben listába foglalt nemesi família sarja). Zayugróc mozaikképeslapon a XIX. század végén. Üveggyárral, botgyárral forrás: Zempléni Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents