Budapest, 2020. (43. évfolyam)
12. szám, december - Iványi János: Az újpesti Böhm–Hegedűs „skanzen”
29 Amint Újpest többi (nagy)üzemében, a vágóhídon is érvényesült az akkori ipartelepítésre/gyáralapításra jellemző szokás, miszerint az üzem teljes vertikumát ki kellett építeni. Így a létesítmény rendelkezett önálló erőteleppel (kazánházzal, amelynek három gőzkazánja állította elő a szükséges mennyiségű gőzt és működtette a telep ellátását biztosító 80 lóerős gőzgépet), 50 m3 -es víztoronnyal, a technológia sajátosságá ból adódó napi 6 tonna teljesítményű jéggyárral, a hosszabb távú hűtés előtt max. + 20 Co hőmérsékletet biztosító előhűtővel. A Megyeri útról nyílik a létesítmény főbejárata, egy háromtengelyes, reprezentatív kialakítású, középen boltozott kapuépítmény. A kapu jobb oldali egységében volt a hídmérleg a be- és kimenő áruk ellenőrzésére. A bejárat déli oldalán építették fel a szolgálati lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóházat, az északi részen pedig a földszintes kétlakásos épületet az igazgató és az állatorvos részére. Az épületegyüttes homlokzati megjelenése a 19–20. század fordulójára jellemző vakolt tégla architektúra, amelyet tégla lizénák tagolnak. Újpesti kezdeményezésre, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai előkészítő munkájának figyelembevételével 2006-ban a vágóhíd területén álló kapuépítmény, az irodaépület, a sertés- és marhavágóhíd és az emeletes lakóház (országos védettségű) műemléki besorolást kapott. Tekintettel arra, hogy a vágóhíd már több évtizede nem eredeti rendeletetésének megfelelően funkcionál, valamint a privatizáció óta számtalan bérlő használja, tulajdonosa a terület hasznosítására több változatban – utoljára 2007-ben – tanulmánytervet készíttetett. Schő mer András és munkatársai munkájában külön hangsúlyt kapott az öt műemlékileg védett épület funkcióval való megtöltése a több helyrajzi számon szereplő telekegyüttest egységesen kezelve. Erre azért volt szükség, nehogy a könnyebben értékesíthető és beépíthető telkek hasznosítását követően elmaradjanak a műemléképületek felújításai. Az egykori Szülőotthon, ma irodaház Az építész-páros legtermékenyebb korszaka a 20-as évek art decója, amelynek szép példája a Szülőotthon. A modern épületen barokkos stílusjegyek jelennek meg, mint az utcai szárny nyugati oldalán egy barokk pártázatú rizalit, a földszinten egy pilaszterekkel díszített – üres – szoborfülke, ugyancsak az utcai szárny feletti manzárdtető, és az udvari szárnyon egy barokk pártázat. Az épület U alaprajzi elrendezésű, fő szárnyai az utcával párhuzamosak, kéttraktusos utcai szárnyában helyezkedtek el az igazgatói helyiségek, orvosi szobák, rendelők és műtők, míg az utcával párhuzamos egytraktusos belső szárnyban a heverő és betegszobák, ezzel biztosítva a pihenést, a gyógyulást. Az utcára merőleges összekötő szárny középső részén egy íves tárgyaló (étkező) valamint a liftek találhatók. A helyiségek alaprajzi elrendezése szigorúan igazodott a funkcióhoz, teljes egészében rendeltetésének szolgálatában állt. A szerzőpáros ez időben épült vidéki épületei (a békéscsabai Árpád-fürdő, a szolnoki Tisza szálló és fürdő, a kiskunfélegyházi, valamint az egri fürdő) a városképbe illeszkednek, rangos városi közintézmény jellegét viselték magukon. Újpesten – a város fiatal lévén, és a Vasút utca kiépülése is végső soron erre az időszakra esik – az épület meghatározó elemként jelenik meg, a városi közintézmény jellegét az egyik legszebb címerábrázolás emeli ki. Az építészpáros rendkívüli felkészültsége és tehetsége sokirányú munkásságot eredményezett, tekintettel arra, hogy a középületek, lakóépületek tervezésében egyaránt otthonosan mozogtak, de az ipari épületek tervezésétől sem riadtak vissza. A fővárosi Gellért szálló, a Dob utcai iskola a Szervita téri Török Bankház, a mai Radnóti Miklós Gimnázium és sok más nagyobb jelentőségű épület mellett az újpesti épületek kisebb jelentőségűek, de az idén 180 éves település büszke lehet arra, hogy élő Böhm–Hegedűs „skanzennel” rendelkezik. épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ A vágóhíd kapuzati építménye, Malachowsky Imre grafikája A Szülőotthon távlati képe, Hegedűs–Böhm terve Az új tulajdonos által helyreállított egykori Szülőotthon
