Budapest, 2020. (43. évfolyam)
9. szám, szeptember - Nemes Tamás: FÁNK - „A Wampeticsbe járok vacsorázni”
szöveg: NEMES TAMÁS 17 A pesti születésű, induló tőkéjét fiákeresként összegyűjtött vendéglős a Bajza, Délibáb és Nagy János (ma Benczúr) utcák egybeszögellésénél működött „Tyúkketrec” sikerével alapozta meg vendéglátós szakmai hírnevét. A vendéglő nevét a bejáratánál kitett tyúkketrec cégérről kapta, népszerűségét és hírnevét pedig azáltal szerezte, hogy sokakat vonzottak a közeli epreskerti mesteriskola ifjú művészeinek a vendéglőben kialakult törzsasztalai. Majd minden este ott tanyázott ifjú festők, szobrászok és közönségük pénze rendszerint sokkal kevesebb volt, mint művészi tehetségük, de ez nem nagyon zavarta a vendéglőst. Wampetics ekkoriban kezdett tőlük képeket vásárolni, amiből az idők során tekintélyes képtára kerekedett. A hely törzsvendége volt Újházi Ede színész is, aki aztán asztaltársaságával és a képzőművészekkel együtt hűségesen követte kedvenc vendéglősét a Városligetbe. Az állatkerti vendéglő Az Állatkert létesítésével egy időben – 1866-ban – a területén megnyílt vendéglő első bérlőjét, Klemens János t egy-két éven ként egyre újabbak követték, majd 1889-től a vendéglátásban akkor már több mint egy évtizede tevékenykedő Wampetics Ferenc kötött szerződést az üzemeltetésére. Az Állatkert látogatói mellett az utcáról betérők számára is színvonalas étkezőhelyet biztosító étterem forgalma néhány év alatt olyannyira megnövekedett, hogy a vendéglő eredeti épülete kicsinek bizonyult. 1893 októberében Wampetics felvetette, hogy egy újat, nagyobbat emeltetne, saját költségén, de továbbra is állatkerti bérleményként. Mivel ez a megoldás nem csak az Állatkert, de a Millenniumra készülődő Városliget egészére előnyös volt, a fővárosi tanáccsal kötött szerződés alapján Bauer Ervin tervei szerint 1894-re felépült a ma is álló reprezentatív épület. Két évre rá a vendégeknek már az odajutás is szenzációs élményt jelenthetett: 1896 májusától a Gizella tértől egészen a vendéglőig utazhattak a londoni után második, az európai kontinensen első földalatti vasút gyönyörű és felejthetetlen illatú kocsijain. Ezt „A Wampeticsbe járok vacsorázni” Wampetics Ferenc 110 évvel ezelőtt, 1910 szeptemberében elérkezettnek látta az időt, hogy végleg visszavonuljon a dualista idők budapesti vendéglátásának szakadatlanul pörgő világából. Huszonkét éven át vezetett állatkerti vendéglőjét négyszázezer koronáért eladta az utódjául saját maga által kiválasztott Gundel Jánosnak, aki fiát, a 27 éves Károlyt állította az üzlet élére. Wampetics pedig nem sokkal ezután vett egy szép birtokot a hozzá tartozó kastéllyal a Zagyva menti, akkor Nógrád, most Heves megyéhez tartozó Lőrinci községben. FÁNK Wampetics Ferenc és felesége Forrás: MKVM Wampetics városligeti vendéglője, 1889 Forrás: MKVM
