Budapest, 2020. (43. évfolyam)
9. szám, szeptember - Saly Noémi: FŐKERT - Azért pályáztam, mert a feleségem mesekönyvet írt…
5 lakik itt még? Jó ez a madaraknak, sünöknek, rovaroknak is. A gyümölcstermő fák, bokrok visszavezetésén kívül rovarhoteleket is helyezünk ki városszerte. – Látványos, nagy változtatásokra is készül? – Vannak gyorsan elérhető, látványos sikerek, de igyekszünk nagy távlatokban gondolkodni, és kis lépésekkel is sokat lehet előre haladni. Van egy nagyon fontos kulcsfogalom, a biodiverzitás. Ez az élővilág sokféleségét jelenti. Ami most nagy veszélyben van, fajok pusztulnak a szemünk láttára. Ezt a folyamatot hirtelen megállítani nem, de fékezni tudjuk. És mindenki tehet érte, kell is hogy tegyen. Ehhez viszont szemléletet kell váltani, ami nagyon lassú folyamat. Azelőtt, park-kivitelezőként, megkaptam a terveket, azokat persze nem lehetett felülbírálni: elültettük azt a három fatípust, kiszórtuk a fűmagot, legumiztunk, térkő, amennyi csak fért, beleraktuk, talán lett egy ivókút, vagy nem, és az egészet teletömtük játszóeszközökkel. De nem gondoltuk tovább, hogy ez mitől lesz élhető. Nem attól, hogy mi odajárunk, és a gyerekünk majd milyen jól eljátszik. Hanem gondoljunk például a madarakra, helyezzünk ki madárodút vagy egy etetőt – az etető, az kényesebb dolog, ott figyelni kell, mert a madarakat folyamatosan kell etetni, de az odú vagy a denevérek védelme, az egyszerűbb. A keresztúri telepünkön tavasszal kitettünk ötven fészket a fecskéknek – sajnos megkéstünk vele egy kicsit, úgyhogy idén még nem nálunk költöttek, de remélem, jövőre megtalálják őket. A húsz madárodúnkból tízbe viszont azonnal befészkeltek a lakók. – Mi az, amire a budapestiek a városban is felfigyelhetnek? – Például arra, hogy nem esetlegesen időzítve végezzük a szükséges munkákat. A faápolást, fagondozást már keretek közé szorítottuk, nem akármikor lehet vágni, metszeni. Március 15. és augusztus 15. között nem lehet, csakis abban az esetben, ha életveszélyt, balesetveszélyt kell elhárítani. Egyébként nem háborgatjuk a fákat, a madarak miatt. Ez egy végtelenül egyszerű dolog, döntés kérdése, de ilyen se volt idáig. Egy másik fontos eredmény, hogy kivezettük a főváros közterületeiről a glifozát tartalmú gyomirtó szereket. Káros hatásaikról sokan tudnak, mégis napjainkig ezeket használták. – Sokan nézegettük az avatóünnepségen a fák tövénél ezeket a fura fekete zsákokat. Mintha itt felejtették volna őket – aztán kiderült, hogy épp ellenkezőleg, a hasznos újítások közé tartoznak. – Ezek öntözőzsákok. 70 liter víz fér bele, ami 6 óra alatt, lassan csurog le a növény tövéhez – nagyon egyszerű, de nagyon hatékony, érdemes lesz majd figyelni, hogyan fejlődnek azok a csemeték, amelyeket a kertészek, de akár a helybeliek rendszeresen öntöznek vele. Víztakarékos is, mert a kilocsolt víz nagy melegben sem párolog el, hanem mivel közvetlenül a növény tövénél jut a talajba, azonnal hasznosul. – Ezt valahogy el is kell magyarázni az embereknek... – Igen, nagyon fontos megértetni, hogy amit végrehajtunk, miért hajtjuk végre. Erre már most nagyon jó a FATÁR alkalmazás, a főváros új park- és fakatasztere. Rajta vannak a kiemelt fővárosi parkok, körülbelül 4,5 millió négyzetméter zöldterület, 47 ezer fával, az összes játszótérrel, ivókúttal, utcabútorral. Mobilra is le lehet tölteni, és GPS-szel azonnal meg lehet nézni például a közelben található érdekes növényeket, a védett fákat, a történelmi fákat... Fokozatosan fejlesztjük tovább, és igyekszünk a városlakók, főleg a fiatalok figyelmét azzal is ráirányítani, hogy QR-kódos matricákat helyezünk el a városban ilyen kérdésekkel, mint amilyen itt, a padunk támláján is látható: „Vajon milyen fák vesznek körül?” vagy a másikon: „Ezek a fák vajon hány évesek?” „Ennek a fának története van?” „Hova vigyem a kutyámat játszani?” Egy-két kattintás, és a FATÁR válaszol. Ha az emberek tudják, mi veszi körül őket, remélhetőleg jobban szeretik, jobban vigyáznak rá, jobban megbecsülik, részeseivé válnak. – A tabáni eperfánk benne van? – Benne, persze.
