Budapest, 2020. (43. évfolyam)
7. szám, július - Elek Lenke: Ha átöleled, megnyugtat
BUDA PEST 20 20 / 07 44 Ismét van fő-tájépítésze Budapestnek! Bardóczi Sándorral egy hangulatos, fák kal vagy 100 éve beültetett út kávézójának teraszán beszélgetek. Hajdanán ennek a posztnak a betöltőjét főkertésznek titulálták, ám ez a szó félreérthetően, szorosan kötődik a Főkerthez, mint vállalathoz. No meg a tájépítészet fogalma mást, többet takar. Bardóczi Sándor Karácsony Gergely polgármesterré választása óta látja el ezt a sokrétű, felelősségteljes funkciót. – Sokan nem is gondolnak rá, hogy minél összkomfortosabb egy utca, annál kevesebb hely jut ott a fáknak. A közművek és a fák élőhelyei sosem voltak jóban egymással. Mikor kezdődött ez az ellentét, a civilizáció és a természet konfliktusa? – A víz, a villany, a gáz, a telefon bevezetésével párhuzamosan világlott ki, hogy a fák gyökereire mind a mélyben, mind a felszínen figyelni kell. Minél inkább közművesített egy település – márpedig ez a jövő útja – annál inkább meg van kötve a fásításban gondolkodó ember keze. Egy-egy fa életterének bizonyos területi szabályai vannak, gyökérzetének nagysága vagy éppen a közművekhez való felszíni hozzáférés biztosítása behatárolja, hogy hol milyen fajtát lehet ültetni. Nem véletlen, hogy újabban Budapest egyes közterein hatalmas, cserépszerű alkalmatosságban nőnek a csemeték. – Hány fa található ma Budapesten? – Körülbelül hétmillió! Ezzel nem állunk rossz helyen az európai városok között. Ebből 4 millió erdő része, 1 millió található közterületen, a többi pedig magántulajdonban. A Főkert a közterületeken 300 ezer fát gondoz, a kerületek viszont 700 ezret. Egyébként ezen a téren is változik a technológia: egy-egy városrész zöldfelületeinek alakulását ma már műholdon is nyomon lehet követni, és a fák megvizsgálása sem jelenti azt, hogy belefúrunk a törzsébe, hanem más módszerekkel „röntgenezzük” meg. A fakatasztert most építjük, a mai állapotában 47 ezer fáról tudunk megbízható adatot szolgáltatni a nemrég bejelentett BP Fatár mobilos applikáción keresztül. Foglalkozunk az adatok rendszeres ellenőrzésével is, átlagban ötévente kerülhet sor egy fa állapotának újra-felmérésére. Ezzel új szakma született: a favizsgálóé. – Léteznek-e „központi”, fővárosi kiemelt-védett facsoportok, allék, sétányok, parkok – és „csupán” kerületiek – akárcsak mondjuk a műemlékek vagy múzeumok esetében? –Igen. Mindez attól is függ, mennyire értékes a szóban forgó facsoport, és hogy egy adott útvonal vagy terület kinek a tulajdonában van – ez lehet fővárosi, állami és magán. Fontos tudni, hogy egy kerületen belül sincsenek egységes tulajdonban, kezelésben a közterületen lévő fák. – Mit mondanak az idevágó rendeletek? Mindegyik kivágásához szükséges engedély? Mondjuk egy budafoki hobbi telken magasodó cseresznyefához is? – Ahány kerület és önkormányzat, annyiféle a szabály! Természetesen más megítélés alá esik egy világörökségi helyszín és megint más körbe egy gyümölcsös. De például éppen Budafokon a magánkertekben engedélyhez kötött a fakivágás, más kerületekben csak a közterületen van ilyen szabály, de számos kerületben a magán- és a közterületekre is vonatkoznak favédelmi szabályok.
