Budapest, 2020. (43. évfolyam)
6. szám, június - Karácsony Ágnes: ÉPÍTETT VILÁG - Humánus innováció a XIII. kerületben
27 Egy település fejlődéséhez valóban fontos a technológia, a digitális gondolkodás. Legalább ugyanilyen lényeges az együttműködés a lakókkal: milyennek szeretnék látni ők a környezetüket, milyen életkörülmények között képzelik el magukat? Másrészt nem elég álmodni és beszélni fenntartható, okos, közösségi és befogadó városról, mindezt meg is kell valósítani. A „Holnap városáért” címmel a jó gyakorlatokat ismerik el a díjalapítók. A hat pályázati kategóriából ötben nyert a XIII. Kerületi Önkormányzat. (Mind az ötben, amelyikben indult.) Fejlesztéseinek régóta kulcsszavai: innováció, fenntarthatóság, nyitottság, esélyegyenlőség, társadalmi részvétel. Ez épp a smart city filozófiája is. De a kerület már akkor erre építette stratégiáit, amikor még nem váltak trendivé az okos város irányai. Itt most csupán néhány példát hozunk az önkormányzat győztes pályázataiból. A XIII. kerület tudatosan ösztönöz programjaival, fejlesztéseivel az egészséges életmódra, hogy a mozgás tényleg mindenki számára elérhető legyen, s minden generáció megtalálja a neki megfelelő mozgásformát. Az önkormányzat szabadidős szolgáltatásai közül rendkívül kedveltek a többfunkciós szabadtéri sportpályák és fitneszterek. Mindez részletesen szerepelt az „Egészséges városért” kategória kerületi pályázati anyagában. „A természeti erőforrások hatékonyságáért” kategóriában szintén nyert a kerület, amely már 2008 nyarán megalkotta első „zöld” koncepcióját, az AngyalZÖLD programot, hat év múlva pedig az AngyalZÖLD+ stratégiát. Utóbbi kiterjedt az önkormányzat által működtetett közterületek egészére, környezetgazdálkodási, közútkezelési és parkolási feladatokra is. A stratéga központi eleme a kerületi zöldhálózat fejlesztése, a „zöld vagyon” védelme. Több mint 1 millió négyzetméter zöldterületről (közparkok, lakótelepi rekreációs területek) gondoskodnak. 2015 és 2019 között 5709 fát telepített az önkormányzat kerületi közterületeken, ezzel csaknem 30 ezerre emelkedett a kerület által gondozott fák száma. A fák párásító, árnyékoló hatásuk révén a közterületek „légkondicionálójaként” is működnek. A lakótelepi zöldfejlesztéseket a közparki, rekreációs, zöldfelületi funkciókat erősítő közműfejlesztések teszik komplexszé: a XIII. kerület az öntözőhálózatokat költség- és ivóvízkímélően talajvíz-kutakról működteti egyetlenként a fővárosban. (Jelenleg 16 talajvízkúttal több mint 120 ezer négyzetméter zöldfelületet locsolnak.) Az AngyalZÖLD+ alapgondolata a partnerség. A közösségformálás egyik programja másfél évtized alatt zöld mozgalommá vált a kerületben: ez a Lakossági Zöldterület-védnökségi Pályázat, amelynek keretében a lakóközösségek „gondnokságba” vehetnek, azaz védnökségük alá helyezhetnek kisebb kerteket, akár fasorokat is a környezetükben, s vállalják ezek szépítését, művelését, gondozását – az önkormányzat pályázati támogatása révén. Itt a lokálpatriotizmust egyre jobban jellemzi a környezetről való gondoskodás attitűdje. A társasházi közösségek több mint 120 ezer négyzetméter közterületi zöldfelület fenntartását végzik az önkormányzattal együttműködve. Szólhatnánk még a passzív bérházakról, a napenergiát hasznosító közterületi berendezésekről, napelemes lámpákról, vagy arról, hogy tavaly a József Attila tér átalakításakor az önkormányzat – kísérletképpen – napelemes burkolatot helyezett az „Angyalföldi sétányra”. A burkolat által termelt energia az ott felállított hirdetőtáblát világítja meg este. A kerület „Holnap városáért” pályázati anyagai kapcsán hosszan lehet sorolni a jó gyakorlatokat. SZÖVEG: KARÁCSONY ÁGNES Szabadtéri fitneszpark épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ
