Budapest, 2020. (43. évfolyam)
6. szám, június - Simon Katalin – V. László Zsófia: VÍRUS EGYKOR - Az 1831-es kolerajárvány Pest–Budán
BUDA PEST 20 20 / 06 20vírus egykor Az 1831-es kolerajárvány Pest–Budán Az Indiában, a Gangesz és az Indus torkolatvidékén évszázadok óta jelen levő kolerát a Vibrio cholerae bak térium okozza. A 19. század nyavalyájának is nevezett kór 1817-ben indult világhódító útjára, s valószínűleg az orosz katonaság juttatta Európába az 1830–1831-es lengyel felkelés leverése során. Magyarország észak-keleti határán 1830 végén jelent meg. A betegség rövid lappangási idő után, erős hányással és hasmenéssel jelentkezik, aminek következtében a betegek jelentős része néhány napon, időnként néhány órán belül meghal. Ahogy a betegséget hazánkban elsők között leíró Schuster János, a pesti orvosi kar orvosa és vegyészprofesszora fogalmazott: „Tüneményei pedig következen dők: erőszakos hányás és hasmenés, a’ gyomornak és belrészeknek fájdalma, a’ hasnak és ismét belrészeknek fölpöffedése, nagy étekundor (anorexia) és szomj. Az érverés sebes, nem ritkán csökkent és egyenetlen. Forróság és szorongatások közt a’ bőrön verítek tör-ki. A’ végtagok elhidegülnek: a’ kezek és lábak görcsösen huzódnak öszve. (...) A’ halál 24 óra alatt is beköszönt.” A kolera színre lép Mivel 1830-ban már ismert volt a „nap keleti epemirígy” vagy „ázsiai hányszékelés” pusztító hatása, a védekezés irányítására I. Ferenc a november 3-án kiadott királyi rendelettel felállította a Helytartótanács, a Királyi Kamara és a Főhadparancsnokság küldötteiből álló Vegyes Bizottságot. 1831 januárjában elkezdték a Trencséntől Brassóig húzódó vonalon a határzár megszervezését, amit azonban túlzottan hamar, már márciusban feloldottak, így júniusra a járvány a Felső-Tisza vidékén megkezdte pusztítását. A továbbterjedésnek ekkor sem a július 2-án kiadott általános vásártilalom nem szabott gátat, sem az, hogy Pest megye lezáratta a Galícia és Moldva felől az ország központjába vezető utakat. A járványügyi tevékenységet királyi biztosok irányították a 20 kerületre osztott országban, illetve Budán és Pesten. Hetente kétszer jelentettek a Vegyes Bizottságnak a járványhelyzetről: a megbetegedettek, az elhunytak és a gyógyultak számának alakulásáról. Buda és Pest élére 1831. július 5-én báró Mednyánszky Alajos (1784–1844) került. Július elején az orvosokat is kinevezték az egyes budai városrészekbe, így a Tabánba két orvosdoktort és négy sebészmestert. Buda felkészült a járvány elleni küzdelemre. A körzet egészségügyi biztosai július 13-án megküldték Mednyánszkynak a városrész határainak őrzésével megbízott kapitányok nevét. Kirics Dávid gazdász 99, Tyry János vas kereskedő 98, Semmelweis József fűszerkeres kedő – Semmelweis Ignác édesapja – 97 fős őrség felett rendelkezett. Semmelweis József (1778–1846) 1806-ban szerzett polgárjogot Akárcsak napjainkban a koronavírus, 1831-ben egy addig ismeretlen betegség, a kolera söpört végig Európán, amely új kihívások elé állította az orvosokat, a hatóságokat és az egész társadalmat. Az újonnan megjelent betegség nem okozott ugyan a középkori pestisjárványokéhoz hasonló pusztítást, de az ismeretlentől való félelem, a gyógyítás céljából és a betegség továbbterjedése ellen tett intézkedések komoly társadalmi feszültségeket hoztak felszínre, ugyanakkor a korabeli, tüneteken alapuló orvosi diagnosztika sem könnyítette meg a betegség felismerését. Auguste Raffet: A kolera allegóriája. Forrás: Wellcome Library
