Budapest, 2020. (43. évfolyam)

5. szám, május - Kardos Ernő: KÖZTÉR - Egy pesti srác

BUDA PEST 20 20 / 05 22 – A múlt rendszerben még taxisofőr is volt, amikor ellenzéki tevékenysége miatt kizárták az egyetemről. Ma is ugyanúgy ismeri a főváros útjait, mint akkor? – Igen, bár kicsit kopik a memóriám. Taxisként szinte behunyt szemmel eligazod­tam a kis mellékutcákon. Ma jobbára a főút­vonalakat, körutakat ismerem, de azért kis töprengés után bárhova odatalálok, térkép nélkül is. – A városismerete jól jött akkor is, ami­kor főpolgármester lett? – Amikor már a fővárost vezettem, ha valami kevéssé ismert kerületbe vetődtünk, akkor mindig én mondtam meg a gépkocsi­vezetőnek, hogy merre van előre. Még ma is nagyon-nagyon kötődöm Budapesthez. Majdnem azt mondtam, hogy igazi pesti srác vagyok, de azért nem így fogalmazok, mert ennek ma már más a jelentése. Nekem valóban a pesti utcán kezdődött a politikai életem. Ott voltam a Kádár-korban szétvert március 15e-i ünnepségeken. 1972-ben, ami­kor rendőri brutalitást észleltünk, ellentünte­tést szerveztünk, melyrőlvégül lemondtunk. Még így is eljárás indult ellenem. Jól emlék­szem, hogy a budapesti rendőrfőkapitány a kihallgatások után azt mondta: „ha maguk Kádár-képpel vonulnának fel, mi akkor is szétvernénk magukat!” – Akkor zárták ki az egyetemről? – Igen, mi újbalosok voltunk, de a belügy III/ III-as főnökségének emberei azt híresztelték, hogy maoisták vagyunk. Persze ez nem volt igaz, de rajtunk ragadt. Az viszont tény, hogy az eset után egy évre kirúgtak a jogi karról, az egyik barátomat pedig örökre kitiltották, csak később, estin tudta elvégezni az egyete­met. Kicsit vicces közjáték volt, hogy a forra­dalom ünnepe után néhány nappal kizártak bennünket a KISZ-ből. Persze szívességet tettek vele. Ilyen volt az a kor, a politika megy ­gyalázta az ünnepet, a hatalom életpályákat és gerinceket tört ketté. Ez is történelem. – Jóval később, a rendszerváltás után, amikor kisebb lakásba költözött, eladásra hirdette az értékes szamizdat gyűjteményét, és a demokratikus ellenzék megfigyeléséről készült jegyzőköny­veket. Nem sajnált túladni a múlt darabjain? – Az anyag jó helyen van, harminckét folyóméternyi dokumen­tumot leadtam az OSA-archívumban 1990-ben. Ott van a stencil és az írógépem is. A szamizdatból nálam nagyobb gyűjteménye csak a Szabad Európa Rádiónak volt. Ezen kívül ajándékoztam gyűjte­ményt a Széchényi könyvtárnak, a Fővárosi Levéltárnak és a Szabó Ervin Könyvtárnak is, amelynek a mai napig rendszeres látogatója vagyok. Készülünk Iványi Gábor ral, hogy méltó módon rendezzük be Rajk Laci emlékszobáját, amit még az idén szeretnénk megnyit ­ni. Ezen kívül támogattam egy géppel és kiadványokkal a szamiz­datkutatással foglalkozó brémai „Sozialforschung” intézetet, ahol a legnagyobb kelet-európai szamizdatgyűjtemény található. Ám az ellenállásról szóló múltat nem szereti sem a baloldal, sem a jobb­oldal. A fideszesek közül még sokan fiatalok voltak, az idősebbek, mint Martonyi vagy Kövér pedig a „pártot és a kormányt” szolgál ­ták. Így aztán az MDF-kormány, majd az MSZP átvette a régi rezsim EGY PESTI SRÁC DEMSZKY GÁBOR TÉRKÉP NÉLKÜL IS JÓL ELIGAZODIK A VÁROSBAN köztér

Next

/
Thumbnails
Contents