Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Németh István: Munkácsytól Picassóig
BUDA PEST 20 20 / 04 8 Rengeteg látogatót vonzott 2003-2004-ben a Szépművészeti Múzeum Monet és barátai című kiállítása. Gazdag válogatást kínált a 19. század utolsó harmadában tevékenykedő francia impresszionisták szemet gyönyörködtető, a mai napig változatlan népszerűségnek örvendő alkotásaiból. Azt talán már kevesen tudják, hogy korántsem ez volt az első, de nem is a legjelentősebb olyan budapesti tárlat, amely lehetőséget adott a hazai közönségnek, hogy megismerkedhessen az európai festészet híres megújítóinak a remekműveivel. A nem sokkal korábban alakult Művészház művészeti egyesület Váci utca 9. szám alatt található kiállítóhelyiségeiben 1910. április 24-én, vasárnap délelőtt tíz órakor nyílt meg a Nemzetközi impresszionista kiállítás, amelynek már az első napján tömegek tolongtak, hogy láthassák végre a hetekkel korábban beharangozott nagyszabású bemutatót. A tárlat rangját, jelentőségét önmagában jól érzékeltette, hogy a megnyitón jelen volt Bárczy István polgár mester, sőt a vallás- és közoktatási minisztérium is képviseltette magát Molnár Viktor államtitkár, Kadosa-Lippich Elek miniszteri tanácsos, valamint a művészeti ügyosztály vezetője, dr. Majovszky Pál személyében. Mielőtt azonban részletesebben is megismerkednénk az ekkor a budapesti közönség elé tárt pazar képzőművészeti anyaggal, érdemes röviden felidézni az előzményeket. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903-as tavaszi nemzetközi kiállítása a Műcsarnokban volt az első olyan hazai tárlat, amelyen a látogatók reprezentatív válogatást láthattak a francia impresszionisták alkotásaiból. Hetvenegy kép volt látható, köztük olyan elsőrangú darabok, mint Edouard Manet két műve, a Spanyol táncosok és a Bikaviadal, Claude Monet -tól a Paul anyó, a Rossz idő Étretat-ban és a Tavasz vagy Pier re-Auguste Renoir A páholy című alkotása. A maga nemében szintén szenzációs volt a Nemzeti Szalon 1907. márciusi tárlata, ahol Maurice Denis, Paul Cézanne és Vincent van Gogh egyes képei mellett egyedül Paul Gauguintől vagy ötvenöt műalkotást – fest ményt, grafikát, kerámiát, fafaragványt – mutattak be. A kiállított művek közül több is magyar gyűjtő birtokába került, és később már az ő kollekciójuk részeként szerepelt egyes budapesti tárlatokon. A Művészház 1910. tavaszi kiállítása azonban több szempontból is eltért a Műcsarnok vagy a Nemzeti Szalon említett bemutatóitól. A csaknem ötven művész mintegy százötven alkotását felvonultató kiállítás címe nem egészen pontos. A rendezők ugyanis – az impresszionizmust MÚLTIDŐ MUNKÁCSYTÓL PICASSÓIG SZÁZTÍZ ÉVE PÁRATLAN TÁRLAT NYÍLT A MŰVÉSZHÁZBAN Munkácsy: Ablakfülke
