Budapest, 2020. (43. évfolyam)
3. szám, március - KULTAJÁNLÓ - könyv, kiállítás
BUDA PEST 20 20 / 03 30KULTAJÁNLÓ HÁBORÚ ÉS BÉKE – A VÍGSZÍNHÁZBAN Prohászka László ¤ Sokan tartózkodó csodálattal, némelyek félve ejtik ki a regénycímet: Háború és béke. Terjedelmében valóban tiszteletet parancsoló az alkotás, viszont ha valaki kézbe veszi, aligha fogja letenni. Tolsztoj leíró prózája máig nem veszített frissességéből és pontosságából. Illés Endre idézte A só íze című írásában egykori egyetemi tanárát, dr. Korányi Sándort, aki Lev Tolsztoj t állította példának a medikus-hallgatók elé. Az író az 1853–56-os krími háborúban szerzett megfigyelései alapján, a Háború és béke egyik jelenetében a katonák ábrázolásánál tökéletesen megadta a vitaminhiány kórleírását – amit a regény megírásakor még nem ismert az orvostudomány. „Így kell anamnézist írni” – mondta az 1920-as években Korányi professzor. Ebből persze vajmi kevés jelenhet meg dramatizált formában. Egyáltalán, mit lehet egy ezerötszáz oldalas regényből visszaadni színpadon? Helen Edmundson 2008-as angliai adaptációja alapján, a Vígszínház megkísérelte azt, amire kevesen mertek itthon vállalkozni: színre vitte a Háború és békét. Az orosz Alekszandr Bargman rendezése egyszerre formabontó és jó értelemben konzervatív. A néhol könnyed humorral is fűszerezett magyarázó és összekötő szövegek érdekes módon, nem törik meg a cselekmény komoly, sokszor szuggesztíven drámai menetét. Ehhez persze az Anvar Gumarov tervezte modern – néha még csak nem is jel zett – díszletek között, olyan meggyőző színészi játékra van szükség, amelynek révén sikerült elérni a legnehezebbet: számos jelenetben magának a regénynek a hangulata idéződik vissza. Egyedül Dolohov és Pierre párbajának bohózatba illő, hosszadalmas megjelenítése tűnik fölösleges túlzásnak. Két nyers pisztolylövés többet jelentett volna. Andrej Bolkonszkij szerepében Wunderlich József ismét bizonyítja, hogy legnagyobb tehetségű hazai színészeink egyike. Kiváló hegedűjátéka már csak ráadás a remek szerepformálására. Méltó partnere – ahogy a magánéletben is – Bach Kata , aki Natasa alakjában pontosan ábrázolja, milyen bonyolult a női lélek, hogyan vergődik néha a mély vonzalmak és a pillanat sugallta, őrült kalandok hálójában. Az idős Bolkonszkij herceg szerepében Hevér Gábor szin te dermesztően erőteljes alakítása Latinovits Zoltán hajdani színpadi kisugárzásához mérhető. Pierre Bezuhov gróf alakját Király Dániel természetes tehetséggel hozza. A teltházas előadások igazolták a Vígszínházat: magas színvonalú rendezéssel és kitűnő színészi alakításokkal igazi értéket és élményt lehet nyújtani a közönségnek. Olyan élményt, amely után érdemes felnyúlni a könyvespolcra és újra elolvasni Lev Tolsztoj remekművét. (Lev Tolsztoj: Háború és béke. Helen Edmundson adaptációja, fordította Morcsányi Géza, rendezte Alekszandr Bargman. zene Mester Dávid, Vígszínház) Isten homorú arcán Kiállítás Choli Daróczi József emlékére Petőfi Irodalmi Múzeum • 2020. március 18 - május 3. ¤„Kétnyelvű vagyok! Az egyik nyelvet szeretem, mint anyá mat, a másikat tisztelem, mint apámat. Mindkettőhöz úgy kötődöm, mint szüleimhez: alázatos tisztelettel és feltétel nélküli szeretettel. Mindkét kultúrámhoz és nyelvemhez ragaszkodom: a két nyelv és kultúra függésében élek és írok. Cigány-magyar vagyok. Múltamban, jelenemben és jövőmben is az akarok maradni. Cigány-magyar vagyok nyelvemben, kultúrámban, béketűrésemben, harcaimban, szerelmeimben, gyűlöleteimben, szeretteimben és ellenségeimben. Cigány-magyar költő és műfordító.” Choli Daróczi József (1939–2018) egyszerre volt költő, műfordí tó és népművelő pedagógus. Verseiben különösen a cigány-magyar identitás és a kisebbségi létből fakadó nehézségek foglalkoztatták. Műfordítóként a magyar irodalom nagyjait, többek között József Attilát és Petőfi Sándort fordította lovárira, pedagó gusként a tudás iránti kíváncsiság felkeltése volt a legfontosabb célja. Készített cigány–magyar kisszótárt, lovári nyelvkönyvet, és elsőként fordította le az Újszövetséget lovári nyelvre. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium közös tárlatának anyagát egyrészt azok a cigány témájú festmények adják, amelyeket Choli bácsi a kollégiumnak ajándékozott, de Szentandrássy István, Péli Tamás és mások képei mellett a látogatók találkozhatnak a cigány irodalom kiemelkedő alkotásaival is.
