Budapest, 2020. (43. évfolyam)
3. szám, március - Götz Eszter: Egyszerű házak
szöveg: GÖTZ ESZTER FOTÓ: FORTEPAN / ADOMÁNYOZÓ LŐRINCZI ÁKOS 27 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ dolkodásában megerősödött – és a külföldi példáknál több ízben is megjelenő – tipizálástól: mindegyik egyedi, mindegyik a tulajdonosok életviteléhez alkalmazkodik. Ferkai nem csupán a telep születésének előzményeivel, létrejöttének pontos körülményeivel és az egyes házak elemzésével, a kertek kialakításával, a berendezés, a fűtési rendszer, a világítótestek, az anyagok és szerkezetek leírásával visz közel a témához, hanem a korabeli, különféle politikai szimpátiájú sajtócikkek alapján a fogadtatást is bemutatja. A házak életét pedig az oda beköltöző első lakók történetével egészíti ki, sőt továbbfűzi a szálat, a következő tulajdonosokat is megemlíti, egészen a mai lakókig. Egy személyesebb hangvételű fejezetben a házak utóéletét követi végig, a laikusok számára is közérthetően megfogalmazva azt a problémát, ami az építészeti értékek védelme és a mai használók ízlése, szándéka, illetve az építőipar lehetőségei között fennáll. Csak a kötet közepe táján tűnik fel a színek hiánya: miközben Ferkai részletesen beszél a házak eredetileg kifejezetten élénk színezéséről, a sárgák, kobaltkékek, málnapirosok hatásáról, a fotók következetesen fekete-fehérben maradnak. De az olvasó érti a döntés őszinteségét, hiszen a tervek mellett kizárólag archív fotóanyagot látunk, nem a mai, alaposan átalakított állapotot. Cserébe bőséges válogatást kapunk az első lakóik családi fotóalbumaiból, a kötet végén pedig a házakat tervező építészek életrajzát és portréját. Ettől megelevenedik az ábrázolt közeg, kilép az építészeti műfajból és komplex társadalomtörténeti monográfiává válik. (Ferkai András: Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története, TERC kiadó, 2019) A Kozma Lajos által tervezett, Napraforgó utca 5. számú ház, 1931
