Budapest, 2019. (42. évfolyam)
3. szám, március - Elek Lenke: MÁS KOR – MÁSKÉNT - Szemét egy ügy
BUDAPEST 2019 / 3 24 formálására. Az oktatótermekben képzett pedagógusok tartanak környezetvédelmi tanórákat a bejelentkezett csoportok számára. A tanösvény interaktív játékelemeinek használatával lehetőség nyílik a gyerekek különböző készségeinek képességeinek fejlesztésére. A szállítás tényleg nem olcsó. De hát kezdeni kell valamit a dédi komódjával, mégse rakhatjuk ki ötletszerűen, mondjuk a Bartók Béla út közepére, hiszen lomtalanítást ritkán rendeznek. Aminek örülnek is az ott lakók, meg nem is. Azt a csiricsáré, morbid, zsibvásári őrületet, amit egy budapesti lomtalanítás takar – az „őrző-védő” csapatokkal – a külföldi turisták mindig döbbenten fényképezik. Ha nem akarunk szállítani, akkor még mindig marad a Facebook – amelynek „ingyen elvihető” csoportjába több ezren feliratkoztak már –, illetve a többi, adásvétellel foglalkozó oldal. Ezek figyelése, kezelése persze macerás, időigényes. Ezért még mindig gyakori, hogy a budapestiek az éj leple alatt kipakolják az utcára a kukák mellé a ruhákkal, cipőkkel teli szatyrokat, ahelyett hogy megkeresnék a jótékonysági intézményeket. De öt perc múlva így is gazdára lelnek a számunkra már csak kolonc szoknyák, blúzok, nadrágok... A legtisztábbak közé tartozott A 20. század elején ifj. Cséry Lajos vasu tat építtet, és a korábban városszerte szétszórt szeméttelepek helyett saját pestlőrinci földjére szállíttatja a hulladékot, ahol annak átválogatását követően csak a fennmaradt anyag kerül be a szeméthegyekbe. A gyűjtőkocsikat cserélhető tartályokkal látja el, ezek utaznak a vagonokon, amelyek aztán kipöfékelnek a belvárosból. Az utcára többnyire a cselédek cipelik le a szemetet a kocsira, vagy a viceházmester csönget be érte. Ez a szisztéma forradalmi változást hoz az előző évszázad szervezetlen és egészségtelen szemétkáoszához képest. MÁS kor – másként
