Budapest, 2019. (42. évfolyam)
1. szám, január - Buza Péter: HULLÓ FALEVÉL - Kalaposék a Fő utcából
BUDA PEST 201 9 / 1 8hulló falevél Megkurtított emancipáció Juci élénk bakfiséletet él szülővárosában, Budán. Szép, egészséges, fiatal. Körüludvarolják a tánciskolai ifjak. Köztük Körmendi Feri, a hajdan híres Budapesti kaland elfelejtett szerzője (BUDAPEST 2018/4.), meg Nagy Laci, a későbbi Moholy-Nagy László (BUDA PEST 2018/8.) A kisasszony zenét hallgat, színházba jár, s közben szakképesítést szerez sógora, Kozma Bernát gyors- és gépíróiskolájában. Átjárhat hozzájuk a közös, egybenyitott udvaron át: Zelmáék 1906-ban vásárolták meg Ujlaky Soma nyugalmazott királyi folyammérnöktől a Fő utcai Austerlitz-ház háta mögött álló ötszobás, kétkonyhás nagyobbacska épületet 28 ezer koronáért. (Iskola utca 27. – a háború után ezt is, ahogy a Fő utcait, lebontották.) Tizenhét éves, amikor a még ugyancsak bakfis korú Klein Lili és Szenes Andor (szintén gimnazista) felkérik, hogy játsszon jótékonysá gi kabaréelőadásukon. A főpróbára Lili kisasszonyék lakására, a Margit körút 1. számú házba hívják meg 1915. november 2-án. Ebben a hídra néző hatalmas saroképületben él dr. Klein Sándor, az Üllői úti Sebészeti klinika főorvosa és családja. Januárban is rendeztek már egy másik műsort ők ketten, azt a Légrády-hadikórház javára. Azon a konferanszié szerepét Nagy László (a moholi) vállalta. Ezt most a vak katonák megsegítésére szervezik. Juci valószínűleg zongorán kísérte mindkét produkciót. Harmadik jeles udvarlója, Szenes Andor szép pályát fut be majd a színházi-operett-kabarettista világban. (Életművét fia, Szenes Iván folytatta – máig érvényes sikerrel.) Nem kétséges, hogy Kozma Józsit a színpad szeretetére Juci nagynénje nevelte, a zenéére meg a nagymamája, a Liszt-tanítvány Naschitz Hermina. Juci irodistaként kezd dolgozni a bécsi Creditanstalt-Bankverein Magyarországi Fióktelepének (Nádor utca 4.) irodájában. Ahol akkor már majd’ egy évtizede Roth Frigyes cégvezető a devizaosztály főnöke. Még azon a nyáron feleségül kéri az alig tizenkilenc éves kisasszonyt. Filmszcenárió a javából! Hát még ha hozzáírnánk, milyen mélyről érkezett a pénzügyi elit világába az Austerlitz-lány férjeura! Nagyapja, Lajos , Pápán volt foltozószabó. Apja, Ignác , aki Odesszában született, szatócs lett Pesten. Édesanyja, Fischer Ottilia , Fischer Adolf pesti szabómester leánya. Elsőszülöttjük volt – 1885-ben – Frigyes, a majdani bankár. Egyik öccse, Géza, 1915-ben Galiciában katonaként halt hősi halált. Másik öccsét, Lajos t (gazdatiszt volt a Hatvany-Deutsch család birtokán), 1945-ben hurcolták el „megsemmisíteni”. Bizonnyal nem tévedek, ha arra gondolok, Frigyes az emancipációs törvény létráján juthatott fel értékes hivataláig, s teremthetett magának nagypolgári egzisztenciát. Amiről meg az jut eszembe, hogy ez az ország zsidóságát egyenjogúsító jogszabály s társadalmilag pozitív változásokat indukáló korszak ugyancsak rövidre sikerült Magyarország s Budapest történetében. Alig fél évszázadnyi. KOZMA BERNÁT BP. 1872. SZEPTEMBER 21. BP. 1959. ÁPRILIS 4. gyorsírástanár, a kereskedelmi gyorsírás úttörője és művelője, a gépgyorsírás átültetője és bevezetője, szakíró, tankönyvíró, a korabeli gyorsírási eseményeknek az összes külföldi szaklapokban ismertetője. Felsőkereskedelmi iskolai tanulmányainak elvégzése után, 1889-ben jeles eredménnyel érettségizett. Több fővárosi községi felsőkereskedelmi iskolában tanította a gyorsírást, és irodalmi [értsd: szakirodalmi – B. P.] mun kásságát a hazai és külföldi országos és nemzetközi kiállításokon aranyéremmel tüntették ki. A rajzónnak is hivatott vezetője volt, díszokleveleket, képeslapokat rajzolt, és grafikonjai, gyorsírási, összehasonlítási táblázatai a világkiállításokon feltűnést keltettek. (...) Az 1905-ben alapított gyorsíró- és gépíró iskolájában 1927 óta a gyorsírást a Radnai egységes gyorsírása, a gépírást a ritmikus zenekíséretes módszer szerint vakírással és a szépírást a Luttor-féle zsinórírás szerint tanította, 1930 óta pedig a Grandjean-Kozma rendszerű gépgyorsírást propagálta külön miniszteri engedélyezés alapján. Ő konstruálta meg a hordozható magyar táska-gyorsírógépet Grandjean francia feltalálóval szoros együttműködésben. Szakcikkeinek száma légió. A folyóírás reformjával is foglalkozott a Sütterlin és a német Normalschift figyelembevételével. Tagja volt az Irodai gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottságnak 1927 óta, és a haladó irányú Gyakorló Gyorsírók Társaságának, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének, haláláig.” (ismeretlen célú életrajzi szócikk gépirata Austerlitz Julianna iratai között) Kozma Bernát családjával, iskolája kapujában Henrik a fronton (hátul, balra)
